Utazás Párizsba

Utazás Párizsba.

Andrea egy kis falucskában élt. Nagyon kedves, okos és szorgalmas volt. Szobája ablakánál állt egy hintaszék. Abban szeretett üldögélni és miközben tekintete az ablakon át merengett, arról álmodozott, hogy egyszer híres énekesnővé válik és majd sokat fog utazni a nagyvilágban. Erről csak szüleinek mesélt.

Sokszor énekelt a barátainak, akik mindig biztatták őt, mert rendkívül tehetségesnek tartották. Egy napsütéses délután amikor sétára indult és arról álmodozott, hogy Párizs énekes pacsirtája lesz, meglátott egy hirdetőplakátot. A plakáton az állt, hogy a játék keretén belül óriási lehetőség tárulhat a nyertes elé. Nem egyéb, mint egy párizsi utazás és mindössze csak a nevét kellett beküldeni a versenyre. Jelentkezett a felhívásra és bízott a sors erejében. Erősen akarta ezt a győzelmet. Minden energiájával arra összpontosított, hogy ő nyerje meg a sorsolást. Az eredményre két napot kellett várni. Érdemes volt! Mert bizony, hogy ez a kis falusi lányka nyert! Boldogsága hihetetlen mértékű volt! Családja támogatásával Párizsba költözött, ahol egy neves képzőművészeti egyetemre is beiratkozott. Tehetségét azonnal felismerték és egyre több felkérést kapott különböző rendezvényekre, ahol énekhangjával rabul ejtette a hallgatóságot. S bár neve ismertté vált Párizsban, sosem felejtette el honnan származik. Kis falujába rendszeresen ellátogatott és most már ő segített az egykori önmagához hasonlító tehetséges fiataloknak, akiknek nem állt módjukban neves iskolákban tanulniuk.

Mindenki úgy ismerte őt, hogy a Párizsi Pacsirta.

Andrea minden előadása végén arra biztatta a fiatalokat, hogy soha nem szabad feladni az álmaikat, mert nem tudhatni, hogy miként és hogyan kerül eléjük az odavezető út. Merjenek álmodni, tervezni és álljanak készen, ha váratlanul nagy lépést tehetnek a jövőjüket illetően.