Barion Pixel

A Bátor Balambér és a Sárkány Erdő titka


Bátor Balambér és a Sárkány Erdő titka
 
A történetem, amiről mesélni fogok mostan neked, olyan régen történt, hogy még a nagyapámnak a nagyapjának, a nagyapja is csak gyerekként hallott róla. 
Szinte soha nem hitte el neki senki. 
Kivéve én, hisz...

Kép forrása: Stockfresh

Bátor Balambér és a Sárkány Erdő titka

 

A történetem, amiről mesélni fogok mostan neked, olyan régen történt, hogy még a nagyapámnak a nagyapjának, a nagyapja is csak gyerekként hallott róla. 

Szinte soha nem hitte el neki senki.

Kivéve én, hisz, ha én sem hittem volna a meséjében, akkor most nem ismerhetnéd meg.

Olyan messzi ember nem járta földekről beszélt az öreg.

 A hely nem volt más, mint egy furcsa kis falu, amit mindenki csak Lankafalvának hívott.

Ebben a faluban nem voltak különösen gyorsak az emberek, de annál különösebb dolgok történtek velük.

A faluban élt egy egyszerű péklegény, akit Balambérnek hívtak, de mindenki csak „Kovászfiúnak” csúfolta, mert soha nem sikerült igazán nagyot alkotnia.

 Nem mintha nem próbálkozott volna, de a kenyerei olyan laposak voltak, hogy a falusi gyerekek csúszdának használták őket.

Egy szép napon, mikor épp a kemencéje mellett gyúrta a tésztát, egy nagy dörömbölésre lett figyelmes a péksége ajtaján.

Egy szegény rongyos ruhájú vándor volt, aki egy kis elemózsiát, és szállást kért, a fizetsége pedig egy szerény történet messzi földekről.

A fiatal pék legény úgy megörült a koldusnak, hogy finomabbnál finomabb süteményeket készített neki, s közvetlen a kemence mellett csinált neki nyughelyet, hogy ne fázzon az öreg.

Mielőtt a vén utazó belekezdett volna a regélésbe, Balambér áthívta két legjobb barátját, Vicát a sasszárnyú manólányt, és Pitypangot a beszélő rókát.

A vándor egy szomszédos faluról mesélt, ahol minden este különös zajokat hallani az erdő felől: dübörgő léptek, szárnyak suhogása és egy-egy távoli üvöltés. A falusiak rettegnek.

A falu legöregebb bölcsének meséjéből tudják meg, hogy ezek a hangok Füstfuvallattól, a Sárkány Erdő őrzőjétől származnak.

 Az ősi legenda szerint Füstfuvallat őrzi az „Igazság Kristályát,” amely képes békét hozni a világra – de csak annak, aki kiállja három próbáját.

Balambér, a bátor pékfiú, vállalja a küldetést.

 Mivel Vica, a sasszárnyú manólány, mindig kalandot keres, azonnal csatlakozik hozzá. Pitypang, a beszélő róka, bár eleinte tartózkodik, végül a „kincs” reményében velük tart.

Ahogy a trió belép az erdőbe, az első akadályuk egy hatalmas, szövevényes szőlőinda-rengeteg.

 Az indák szorosabbra fonódnak, ha bárki fél.

 Vica éles sasszemeivel megtalálja az indák között megbúvó rést, Balambér átvágja a bozótost a faluból hozott késével, és Pitypang, hogy oldja a hangulatot, egy bolondos dalocskát kezd énekelni:

Indák, indák, ne szorongassatok,
Tőletek ma már csiklandóssá válok!
Bozótos vörös róka vagyok……

Az indák elernyednek, és az erdő tovább engedi őket.

A társaság egy varázslatos tóhoz ér, amely a múlt legfájdalmasabb emlékeit tükrözi vissza. Balambér megremeg, mikor a tóban látja, hogyan hibázott egyszer egy fontos futóversenyen. Vica a saját félelmét, a magányt látja, míg Pitypang a rossz döntései miatt elszenvedett kudarcokat.

Ahhoz, hogy átkeljenek a tavon, meg kell bocsátaniuk önmaguknak. A csapat együtt erősíti egymást: Balambér a múlt hibáiból tanulva átlép a víz felett, Vicát barátságuk húzza előre, míg Pitypang önmagát próbálja megnevettetni, amivel végül legyőzi félelmét.

Az erdő közepén egy hatalmas fa áll, mely a leveleivel viharokat kavar. Füstfuvallat hangja ekkor először hallatszik:

- Csak az tudja megállítani a vihart, aki a szíve mélyén megleli a békét!

 A fa ágai veszélyesen hajladoznak, ahogy a trió közelít.

Balambér dühösen próbálja lenyugtatni a fát, de rájön, hogy a harag csak tovább erősíti a vihart. Vica megjegyzi, hogy a fa szíve egy helyen világít:

Balambér odamegy, és halk, szelíd dallal megérinti a fénylő szívet. A fa elcsendesül, és utat enged.

Végül elérik a barlangot, ahol a levegő nehézzé és szúrósan füstössé válik.

A sárkány, Füstfuvallat, a barlang közepén trónol egy szikla tetején.

Nem óriási, ahogy várták, hanem alig akkora, mint egy kecskegida, ám szemei ragyogó narancs fényben izzanak.

Hiába apró, de pimasz, és trükkös:

- Na, ti vagytok azok a bátrak, akik szerint kiérdemelték a kristályomat? – kérdi élesen.

A trió összenéz. Balambér szívében szorongás támad, de mégis előlép, és összeszedi minden bátorságát. Nem magamnak akarom a kristályt – mondja. – A falu békéje érdekében vagyok itt.

Füstfuvallat gúnyosan felnevet.

- Mindenki ezt mondja! Bizonyítsd, hogy igazat beszélsz!

A sárkány egyik szárnyával meglegyinti a barlang falát, amely varázslatos fényben kezd ragyogni.

- Az utolsó próba a szívetek bátorsága! Ki mer ideállni, és megmondani, miért érdemli meg a kristályt.

Balambér előlép, és őszintén elmondja, hogy nem magának akarja a kristályt, hanem a falu békéjéért.

Vica és Pitypang is támogatják, és megosztják, hogy ők is a közös célért küzdöttek, nem a saját hasznukért. Füstfuvallat elégedetten bólint, és átadja nekik a kristályt.

Három különböző útra nyílik, mindegyik út végén egy kristály látszik csillogni.

Balambér mély levegőt vesz.

 Az első úton egy kék kristály ragyog – hűvös és megnyugtató fényt áraszt.

A második úton vörös kristály izzik – szenvedély és erő sugárzik belőle.

A harmadik úton egy áttetsző, egyszerű kristály fekszik, amely alig észrevehető a többi mellett.

Balambér először a ragyogóbb kristályok felé indulna, de eszébe jut, amit az erdőben tanult: nem a külső csillogás számít, hanem a valódi érték. Az egyszerű kristályhoz lép.

Vica és Pitypang próbálnak segíteni, de Füstfuvallat közbeszól:

- Ez a próba csak Balambéré! A választásod megmutatja, mi lakozik a szíved mélyén.

Balambér mély levegőt vesz. Az első úton egy kék kristály ragyog – hűvös és megnyugtató fényt áraszt. A második úton vörös kristály izzik – szenvedély és erő sugárzik belőle.

A harmadik úton egy áttetsző, egyszerű kristály fekszik, amely alig észrevehető a többi mellett. Balambér először a ragyogóbb kristályok felé indulna, de eszébe jut, amit az erdőben tanult: nem a külső csillogás számít, hanem a valódi érték.

 Az egyszerű kristályhoz lép.

Amikor megérinti, az egész barlang megremeg, és a másik két kristály eltűnik. Füstfuvallat elégedetten elmosolyodik.  

- Jól választottál. Az egyszerű kristály az igazságot és az őszinte szívet jelképezi. De van még egy csavar: képes vagy megválni tőle, ha szükséges?

Ekkor a sárkány egy utolsó próbát állít elé: megjelenik egy illúzió Balambér családjáról, akik azt mondják, hogy szükségük van a kristály erejére a saját boldogságukhoz.

Balambér szíve megszakad a látványtól, de rájön: ha önző módon csak sajátjaira gondol, a falut nem mentheti meg.

Könnyes szemmel visszafordul a kristállyal, és Füstfuvallat elé helyezi.

- Nem önmagadért cselekedtél, és ezért megérdemled – mondja a sárkány, majd a kristály ereje Balambér kezébe kerül, immár egyetlen falat sem akadályozza meg, hogy visszatérjenek.

Balambér, Vica és Pitypang mikor haza ért, a kristály ragyogása az egész települést beborítja. Az emberek ujjonganak, a különös zajok és rettegés megszűnik. Ám amikor Balambér elhelyezi a kristályt a falu közepén, az egy hatalmas, gyönyörű fává alakul.

Az Öreg Tölgy hangja szólal meg a fa lombjai közül:

- Ez volt a kristály valódi formája. Nem tárgy, hanem az a képesség, hogy erősítsétek egymást, és békét teremtsetek.

A falusiak megértik, hogy a bátorság és a szeretet ereje ott van bennük, és nincs szükségük varázslatokra, hogy boldogok legyenek. Balambért hősként ünneplik, de ő szerényen csak ennyit mond:

- Nem én győztem le a félelmet, hanem mi együtt.

Pitypang kuncogva odaszól:

- Ez mind szép és jó, de azért legközelebb valami kevésbé veszélyes kalandot válasszunk, jó?

 

Mogyorosi Márk, meseíró, költő

Egész Fiatal korom óta írok, eleinte csak verseket, majd prózákat, később meséket, hosszabb egybefüggő történeteket. Épp három kiadásra váró történetem vár a fiók mélyén a számukra legmegfelelőbb pillanatra. Családommal egy pici hevesi faluban lakunk, ahol kis gazdaságunkat vezetjük, mindig lopok néhány órácskát nyüzsgő életünkből, ilyenkor a gazdaság legnyugodtabb, legcsendesebb zugát ki bérelem és elme...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások