Barion Pixel

A beugrós egérke

  • 2025.
    máj.
  • 12

Egyszer, valahol a városban, szürke utca cifra házában, sok kis állat összeköltözött, szórakoztatási céllal be is öltözött. Cirkuszt alapítottak ot...

Kép forrása: meskete.hu

Egyszer, valahol a városban,

szürke utca cifra házában,

sok kis állat összeköltözött,

szórakoztatási céllal be is öltözött.

Cirkuszt alapítottak ott ők,

bemutatóval voltak tele a hétfők.

Érdekes társaság gyűlt össze,

az állatvilág különleges köre.

Fellépett ott Hal Hanga,

kinek nem volt énekhangja,

viszont nevettetni nagyon tudott,

bohócként lubickolva szórakoztatott.

Akrobatikának is volt helye,

melynek Elefánt Elemér volt a mestere.

Ha ő porondra lépett,

körülötte egy pisszenés sem lehetett.

Feszült figyelemmel egyensúlyozott,

ormányával csészealjakat tartott.

Emellett performanszt adott egy igazi bűvész,

ízlésesen öltözve, akár egy művész.

Csillagokkal teli sötétkék ruhája,

sejtelmességet hozott a mutatványába.

Ő volt Egér Elke személyesen,

kinek pálcája elvarázsolt mindenkit rendesen.

Valamennyi előadó segítette a másikat,

ezért voltak ők igazán jó csapat.

A nézők pedig imádták őket,

akik élményt adtak a jegyfizetőknek.

Néha pihentek is a szórakoztatók,

henyéltek a híres cirkuszi mutatványosok,

vagy sütizni mentek a cukrászdába,

beleharaptak néhány tortába.

Pont egy ilyen kellemes napon,

fellépés előtti sziesztás délutánon,

valami hiba csúszott a receptbe,

véletlenül hashajtó került egy süteménybe.

Elefánt Elemérnek mégis ez ízlett a legjobban,

hasát azonban elcsapta vele nyomban.

Sajnos biztos volt, hogy nem tud fellépni,

az ő műsorszámát aznap ki kell hagyni.

Szomorú volt emiatt az egész banda,

hiszen Elemért a közönség egyenesen imádta.

Elke tudta, ideje közbe lépni,

elmondta: ugye ő tud varázsolni.

Megoldja Elemér előadását,

„csiribúzza” magát, minden porcikáját.

Aznap este valódi csoda történt,

a bűvész egér beugrott akrobataként.

Sziklaszilárdan egyensúlyozott,

gólyalába stabilnak mutatkozott.

Orrán egyszerre négy labdát tartott,

közben egy rúdra csészéket pakolt.

Elbűvölte a közönséget,

minden nézőt ámulatba ejtett.

Aztán a következő pillanatban,

eltűnt egy szürke füstalakban.

Mutatványát tapsvihar övezte,

büszke volt a cirkuszi csoport a hős egérre.

Elemér is hálás volt neki,

hogy a műsorát nem hagyta veszni.

Sőt, a beugrós egérnek híre ment,

a következő alkalommal tömeg várta bent.

Ezért a varázslatos egér ismét fellépett,

de akkor már nyoma sem volt füstfelhőknek.

Meglepő eltűnése után

Elemér jelent meg, kicsit sem sután.

Így egy balesetből adódóan,

új produkció lett a cirkuszban.

Lehet én is megnézem,

ki látott már egeret és elefántot sötétkékben?

Az élménynek én is részese akarok lenni,

jobb lesz ezt a városkát megkeresni.


Nagy Dóra, amatőr író

Ezt a verset írta: Nagy Dóra amatőr író

Útkeresés örökös időhiánnyal a nyomomban. Röviden így jellemezném magam. Hobbyként élem meg a betűvetést és falást, mely gyermekkorom óta az életem része kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Édesapámtól kaptam az írás szeretetét, aki költőként fejezi ki a benne lakozó érzéseket, édesanyámtól pedig az olvasásét, akit kislány koromban mindig könyvvel a kezében láttam megpihenni. Egy határozott kisgyermek anyukája...

Vélemények a versről

Égi Edina  prémium tag

2025-05-14 22:01

Nagyon jó kis sztori! Gratulálok!!

Nagy Dóra

2025-05-14 22:02

Köszönöm szépen :)



Sütibeállítások