A bűvös könyv

A bűvös könyv.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy takaros, nagy, vidéki könyvtár. A földszinten voltak a felnőtteknek, az emeleten pedig a gyerekeknek szóló könyvek. A földszint egyik hosszú polcán lakott a bűvös könyv. Azért volt bűvös, mert bármilyen témájú könyvvé tudott változni. Először egy Shakespeare kötet volt. Sokan forgatták, de sok fiatal azért választotta, mert kötelező olvasmány volt. S ez neki nem tetszett. Majd verses kötetté változott. Ezt nagyon szerette, mert néha - néha belenézett magába, és gyönyörű sorokra lelt. De elég magányos volt, mert nem sokan kölcsönözték ki. Pedig ő szerette megismerni az olvasóit, a lakóhelyüket, az érzelmeiket, és azt, hogy mi foglalkoztatja őket. Ezután könnyed, szirupos szerelmi történetté változott. Ekkor már sokkal több olvasóval találkozott. Néhány nap alatt el is olvasták. Sok magányos nővel találkozott. Akik falták a sorokat. Varrónővel és tanárnővel, néha még házas hölggyel is. De az érzelgős tartalomtól, mindig megfájdult a hasa, és kicsit rázta is a hideg. S a könyvnek, ez sem tetszett igazán. Kereste még önmagát. Arra vágyott, hogy önmagáért szeressék. Na de kicsoda is ő? Gondolkodott a könyv. Egyszer nehéz léptek zajára lett figyelmes. A kölcsönző a könyvtári alkalmazottól egészséggel kapcsolatos könyvet kért, mert gondjai voltak a vérnyomásával. A bűvös könyv, gyönyörű albummá változott. Tele volt gyönyörű, rubinvörös céklával, fokhagymával, barna kenyérrel, és sok - sok jó tanáccsal. A hölgy otthon átlapozta a könyvet. De nemigen tetszett neki. Nem volt kedve párolt karfiolt enni, és zsírmentes gabonaféléket, répát és céklát. S mozogni sem igen volt kedve. Könnyebb volt kocsiba ülni. S egyébként is, dolgozik ő eleget, takarít és kerti munkát végez. S inkább elment a gyógyszertárba, és vett magának vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A második hölgy, egy hobbi szakács volt. Szeretett volna Olaszországba költözni, ott élni és főzni. Talán még éttermet is nyitni. A bűvös könyv, egy híres regénnyé vált. A könyv főhőse Mihály, aki Itáliában meglóg a menyasszonya elől, és barangolni kezd. Leteszi életének terheit, és úgy gondolja, hogy inkább zsákban jár, de megtalálja önmagát. A bűvös könyv, ezzel a mondattal szerette volna a szakács hölgyet bíztatni. A főhős grabancát azonban elkapja a családja, és hazaviszi. S visszatuszkolja régi életébe. S Mihály a főhős beletörődően megállapítja, hogy a dolgok, így is mennek tovább. A szakács hölgy ezt a mondatot jegyezte meg magának bűvös könyvből, és letett az ötletéről. A bűvös könyv kicsit szomorú volt, és lelki ismeretfurdalása is lett. Mert lehet, hogy más történetet kellett volna választania. Így visszakerült a polcra. Mikor ott kucorgott, szeretett más könyvekbe belebújni, és tanulni, amennyit csak lehet. Arany János szavait találta a legszebbeknek,és Fekete Istvánt.Fekete István szavait sokáig ízlelgette.Olyan finomak voltak,mint a cukor.Lélekdesszert.Gondolta magában. S megint érkezett egy olvasó. Egy egyetemista lány volt. Szomorú volt és elveszett. A bűvös könyv tudta, hogy a nagy változásokat szomorúság előzi meg, mely kikényszerítheti a helyesebb utat. A lány közgazdásznak tanult, és Zsófi volt a neve. Egy ideje úgy érezte már, hogy ő, bútorrestaurátor szeretne lenni. Az egyetemi várost ott hagyta, és egy pár hétre, a szülői házba költözött vissza. A bűvös könyv, gyönyörű, képes könyvvé változott. Bútor stílustörténeti könyvvé, mely az ókortól napjainkig bemutatta a különböző korszakok jellemző bútorait. A lány kikölcsönözte, és hazavitte. Nagyon tetszett neki a könyv!  Továbbra is úgy gondolta, hogy szeretné ezt megpróbálni. Zsófi folytatta az egyetemet, és mellette keresett egy restaurátor szakra felkészítő kurzust. A bűvös könyv nagyon örült, hogy végre valaki megpróbálja a szíve vágyát követni, így ő is végre rájött, hogy mit is szeretne valójában csinálni. Ezt. Segíteni az olyan embereket, akik hajlandóak meghallgatni önmagukat, és megpróbálnak rálépni a saját útjukra.