A csipogós meglepetés

A csipogós meglepetés.

Egy napon, nem sokkal húsvét előtt, Nyuszi mama, Nyuszi papa és a Nyuszi gyerekek izgatottan sürgölődtek a nyusziházban. A konyhában illatos sütemények sültek, a kertben pedig vidám madárcsicsergés töltötte be a levegőt. A nyuszi család a húsvétra készült. Színes tojásokkal akarták meglepni a gyerekeket. Nyuszi mama ügyesen kikeverte a festékeket, Nyuszi papa fűfavesszőből kosárkákat font, hogy bele tudják tenni az elkészült kincseket.

A Nyuszi gyerekek izgatottan figyelték a munkát, és alig várták, hogy ők is díszíthessék a tojásokat. Piros, kék, sárga, zöld pöttyökkel, virágokkal és csíkokkal festették a tojásokat, amik hamarosan gyönyörűek lettek. A munka közben vidám dalokat énekeltek.

Húsvét reggelén, mikor a harmat még csillogott a fűben, a nyuszicsalád elindult a kertbe. Óvatosan elrejtették a tojásokat a bokrok alatt, a virágok tövében, sőt, még a faágakra is akasztottak néhányat. Alig várták, hogy a gyerekek megérkezzenek, és felfedezzék a színes meglepetéseket.

Nem telt el sok idő, és vidám kacajok visszhangoztak a kertben. A gyerekek boldogan kutatták a tojásokat, és örömmel kiáltoztak, ha találtak egyet-egyet. Piros, sárga, zöld, kék tojások bukkantak elő.

Egyszer csak, az egyik kisgyerek, egy különleges tojásra bukkant. A tojás melegen csillogott a napfényben. Óvatosan a füléhez emelte. A többiek köré gyűltek. "Hallasz valamit?" – kérdezték. A tojásból halk csipogást lehetett hallani. Óvatosan körbe adták a csipogó tojást, és egyenként a fülökhöz tartották. A nyuszicsalád is lélegzet visszafojtva figyelte az eseményeket. 

A csipogás egyre erősebb lett, és egyszer csak a tojás héja megrepedt. A gyerekek izgatottan figyelték, mi fog történni.

Egy apró kiscsibe bújt ki a tojásból, pihe-puha sárga tollakkal és csillogó fekete szemekkel. A gyerekek és a nyuszik óriási örömmel fogadták a kis jövevényt. Óvatosan a kezükbe vették a kiscsibét, és finoman megsimogatták puha pehely tollait. Nagyon boldogok voltak, hogy a húsvéti tojásból kiscsibe kelt ki. Pipacsnak keresztelték, mert a kiscsibe egyre csak azt csipogta, hogy „pip-pip”.

Ettől a naptól kezdve Pipacs a kiscsibe a nyuszicsalád és a gyerekek kedvence lett. Vidáman játszottak vele a kertben, gondozták, etették, puha fészket csináltak és meséket meséltek neki. Pipacs boldogan csivitelt, és hálás volt a szeretetért, amit kapott. Vidám csipogása, puha pihéi és a szeretet, amit a gyerekektől és a nyusziktól kapott a húsvét igazi csodájává vált.