A futóverseny ( Luca és Medox barátsága)

A futóverseny ( Luca és Medox barátsága).

A futóverseny 

Május 15-e reggelén Luca boldogan ugrott ki az ágyból. Ma volt az iskolai sportnap, ahol a futóversenyen indult. Rendkívül izgatott volt. Anyukája tojásrántottát készített reggelire. Luca egy szempillantás alatt eltüntette az összes ételt a tányérról. Hogy felfrissüljön hideg vízben mosta meg az arcát, megsikálta hófehér fogait. Hosszú világosbarna haját megfésülte, lófarokba kötötte, aztán felöltözött. Mire megkötötte sportcipője fűzőjét, addigra az anyukája már az ajtóban várta.  

Luca és anyukája Németországban éltek. Minden nap kocsival mentek az iskolába.  

• Készen állsz nagylány?- kérdezte vidáman anyukája az iskolába vezető kanyargós úton vezetve.  
• Igen! Szeretném megnyerni ezt a versenyt! 
• Sok sikert kincsem, de ne feledd, a részvétel a fontos! Azért nem leszek akkor sem szomorú, ha egy éremmel vársz ma rám az iskola kapujában.  

A futóverseny délelőtt 11 órakor kezdődött. Lucán kívül még 22 másik versenyző is felsorakozott a rajt vonalhoz. 10 fiú és 12 lány. A tornatanár nagyot kiáltott: 

• Felkészülni! Vigyázz! Rajt!- és hangosan belefújt a sípjába.  

Mindenki elkezdett futni. 500 méter volt a táv. Tűzött a nap, az első 100 méter után már izzadságcseppek jelentek meg a gyerekek halántékán.  

200 méter után Luca az ötödik helyen futott.  

• Meg tudom csinálni! Meg tudom csinálni! - mondogatta magában, miközben próbált egyenletesen lélegezni.  

300 méternél már a negyedik helyre jött fel, megelőzve Nórit, az egyik évfolyamtársát. Luca érezte, hogy fáradnak a lábai, de még jobban belehúzott, hiszen már csak 200 méter volt hátra a távból. A többiek is egyre fáradtabbak voltak, kezdtek lassabban futni.  

100 méter volt már csak a célig, Luca pedig a második helyre küzdötte fel magát. A lányok közül ő volt az első. És ekkor az első helyen előtte futó Medox megbotlott és elesett. Luca odasietett hozzá.  

• Jól vagy?- kérdezte tőle lihegve.  
• Aú! Vérzik a térdem. Nem bírok tovább futni. - válaszolta a kisfiú.  

Eközben a többiek elhaladtak mellettük. Volt olyan, aki kinevette őket, hogy mennyire le fognak maradni. Ám Lucát most ez egyáltalán nem érdekelte. Medox volt a legjobb barátja már régóta. Természetes volt, hogy segít neki. Kézenfogva sétáltak be együtt a célba az utolsó helyen.  

Elérkezett az eredményhírdetés, amikor a győztesek felállhatnak a dobogóra és arany, ezüst illetve bronz érmet akasztanak az első három helyezett nyakába.  

• Sajnálom, hogy miattam nem kapsz érmet!- nézett Medox szomorúan barátnőjére. - Köszönöm, amit értem tettél, igaz barát vagy! 
• Ugyan, nem nagy ügy. Majd jövőre újra megpróbálom. - mosolygott Luca.  

Az eredményhírdetés után az iskola igazgatója kért szót. 

• Kedves gyerekek!- kezdte mondandóját. A mai futóverseny után szeretnénk adni egy különdíjat Varga Lucának. Gyere Luca ide mellém!- hívta a kislányt mosolyogva. - Amit ma tettél az nagyon sportszerű dolog volt. Meg is nyerhetted volna az 500 méteres futást, de neked fontosabb volt a barátság, mint a győzelem. Fogadd szeretettel ezt az arany kupát, ami a legtisztább szívű versenyzőt illeti! Gratulálok! Maradj mindig ilyen jó lelkű, kedves kislány!  

Luca magasba emelte a kupát és nevetett. Mindenki megtapsolta. 

• Ő az én barátom!- kiabálta túl a tapsvihart Medox.  

Amikor Luca délután elmesélte a történteket az anyukájának, ő nagyon büszke volt rá.  

Így kapott Luca arany kupát utolsó helyezettként!