A húsvéti tojások

A húsvéti tojások.

Bontja szirmait a nárcisz,
Bólint a Jácint virága,
Nézik, hogy tyúkanyó mit visz,
Széles vesszőkosarába.
Ágaskodik az ibolya,
Hiába az igyekezet!
Lehet, hogy anyó kosara
Hatalmas titkot rejteget?
Kérik a bárányt, ha lehet,
Titokban menjen utána!
Útközben füvet legelhet,
Kukkantson be a kosárba!
Tyúkanyó látta a bárányt,
De nem szaporázta léptét.
Óvta, védte a kosárkát,
Nem mutatta a belsejét.
Mikor a nyúl házához ért,
A bárányhoz szólt ekképpen:
Örülök, hogy elkísértél,
Várnál itt, ha szépen kérem?
Meglepődött bari nagyon,
Ő sem tudta, hogy mi végre,
Megvárom, mondta motyogón,
Addig kimegyek a rétre.
Nyúl koma a műhelyében,
Hamar munkához is kezdett.
Kis ecsettel a kezében,
Vízfestéket kevergetett.
Volt ott sárga, piros és zöld,
Rózsaszín, na meg hupikék,
Keze nyomán ezer színt ölt,
Ezer formát bont a festék.
Hímes tojás nyuszi módra,
Ki látott még ilyen csodát!
Mikor kész lett, kakasszóra
Szólították a kis bárányt:
Gyere, most már segíts nekünk,
Vár minket sok szép virágszál!
Hátadra kosarat teszünk,
Majd óvatosan ballagjál!
Hímes tojást lepakoljuk,
Illatos virágok tövén,
Elrejtjük, hogy megtalálják,
Sok kisleány és sok legény!
Végére járt a titoknak,
Bárány Berci a nap végén.
A virágok mosolyogtak,
Szép húsvétnak reggelén!