Barion Pixel

A kis kabrió új èlete


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

A kis kabrió új élete
Valahol, talán nem is olyan messze innen élt egy kedves család.
Új otthonba költöztek és izgatottan várták az újabb nagyszerű élményeket.
Miután megérkeztek és végigjárták az új házukat, a kertet és a garázst is szemügyre vet...

Kép forrása: Bing.com

A kis kabrió új élete

Valahol, talán nem is olyan messze innen élt egy kedves család.

Új otthonba költöztek és izgatottan várták az újabb nagyszerű élményeket.

Miután megérkeztek és végigjárták az új házukat, a kertet és a garázst is szemügyre vették.

Hatalmas kert tartozott a házhoz, gyümölcsfákkal, egy csodaszép diófával és még egy kis játszótér is volt a gyerekeknek.

A két kisfiú Ábel és Áron boldogan vették birtokba a területet. Játszottak, szaladgáltak majd nem sokkal később figyelmük a garázsra terelődött.

 -Gyere nézzük meg azt is! - mondta Ábel testvérének

Odamentek és legnagyobb meglepetésükre a garázsajtó nem volt bezárva.  

Nyikorogva nyílt ki öreg ajtaja és ami feltárult előttük az hatalmas melepetèskènt èrte őket.

A garázsban egy öreg ès rozsdás kabrió álldogált aminek már a kerekei is leeresztettek.  

Ki tudja mióta lehetett már ott.

Izgatottan kiabáltak apukájuknak, hogy megosszák vele is a hatalmas felfedezésüket.

Csodálkoztak, mert nem tudtak róla, hogy a házhoz egy autót is kapnak.

Édesapjukkal átvizsgálták a járművet de az bizony már elég hasznavehetetlennek tűnt.

-Ez már csak egy rakás ócskavas - àllapìtotta meg az édesapa. 

- Most még azzal is foglalkozhatunk, hogy ezt az ócskaságot elszállítjuk innen - majd gondterhelten ráncolta össze homlokát.

 - Nem javíthatnánk meg? -kérdezte Ábel aki a fiúk közül az idősebbik testvér volt

- Hát nem is tudom - válaszolt a fejèt vakargatva az édesapa. Ez bizony nagyon nagy munka lenne és lehet, hogy már nem is működik a motorja.

-Hát próbáljuk ki! -  lelkendezett Ábel.

Csodák csodája a kulcs is benne volt az autóban.

Èdesapjuk beült előre, a fiúk a hátsó ülésre  kuporogtak és tettek egy próbát.

Az apuka elfordította a kulcsot az autóban.

Brrrr, brrrrr,  berregett fel a motor ami bizony még mindig működött.

-Hát ez fantasztikus! - kiabálták a fiúk és majd kiugrottak a bőrükből örömökben.

Ilyen  meglepetésre egyikük sem számított.

-Hát jól van, jól van  - mondta az apukájuk 

Ha berendezkedtünk az új házunkban akkor nekiállhatunk megbütykölni ezt a masinát. 

Így is tettek és néhány héttel később valóban nekiláttak.

Volt mit javítani, szépítgetni a kabrión.

Rozsdafoltok lepték el mindenütt és csúnyán megfakult a színe is.A kerekeit is le kellett cserélni és a belső tér is alapos takarítást, szépítèst igényelt.

Hosszas munkával végül sikerült az autó külsejét újra rozsdamentessè és simává varázsolniuk.

Itt volt az ideje, hogy kitalálják milyen színű is legyen.

- Na fiúk ki milyen színre szavaz? -  kérdezte az apuka.

- Legyen kék, legyen kék! -  kiabálta Ábel aki mindig a hangosabb volt a két fiú közül.

- Nekem a zöld sokkal jobban tetszene - mondta Áron csendesebben

-Hát ezt így nem lesz könnyű eldönteni.

Mi lenne ha kékeszöldre festenénk? - vetette fel az ötletet apukájuk.

-Az nem jó! -  jelentették ki a fiúk egyből

-Hát akkor nincs mit tenni, lesz kèk is és zöld is! - döntött vègül az èdesapjuk. 

A motorháztetőt zöldre festjük az autó többi része pedig kék lesz - Na ehhez mit szóltok?

-Ez így már jól hangzik - lelkendeztek a gyerekek, és neki is láttak a munkának.  

Vagyis nekilátott az apuka mert a gyerekeket a festés idejére kiküldte a műhelyből - ez így biztonságos.

Néhány óra múlva készen is lett és bizony nem győztek csodálkozni a végeredményen.

Sokkal szebb lett mint azt elsőre gondolták.

A kis kabrió újra ragyogott.

Beletelt még néhány napba mìg a kerekeket is lecserélték és a belső kárpitot is tisztára súrolták.

Néhány kisebb elkopott alkatrészt is ki kellett cserélni, ami nem volt könnyű, mert ma már nem gyártanak ilyen alkatrészeket, ìgy komoly kutatómunka volt találni valakit akinek még van ilyen.

Szerencsére ráakadtak egy roncstelepre, ahol egy már tönkrement hasonló autóból ki tudtàk szerelni a szüksèges ès mèg èp alkatrészeket, ìgy végül az édesapa meg tudta javítani teljesen a kabriót.

-Hurrá kész van! -  kiáltották mind a hárman, majd  hívták édesanyjukat is, hogy csodálja meg az új családtagot.

Körülállták az autót és nem győztek lelkendezni. Nagyon hálásak voltak a garázsban talált nem várt meglepetésért.

Az apuka is örült, hogy engedett fiai kérésének és nem a roncsteleplre szállította el ezt a járművet.

 -Tudjátok drágáim - mondta a családjának, ami az egyik embernek szemét az a másiknak bizony kincs lehet. Sohasem tudhatjuk, hogy mikor kapunk az élettől valami olyat ami egy másik embernek már haszontalan de mi még örömünket lelhetjük benne, így mindig mindent meg kell becsülnünk.

A fiúk szívükbe zárták ezt a jó tanácsot és boldogan pattantak be az autóba, hogy elinduljanak vele az első közös utazásukra amit azutàn mèg sok új csodàs kaland követett.

Vège








Barabásnè Komjàti Kata, Amatőr vers/meseìró

Barabásné Komjáti Katának hívnak és egy a Vértes lábánál elterülő kis faluban élek férjemmel és kèt gyermekemmel. Eredetileg közgazdasági végzettséggel rendelkezem de az élet úgy 10 évvel ezelőtt az emberi lélek megismerése, rejtelmeinek, felfedezése felé terelgetett. Azóta sokat tanultam önmagamról, a minket körülvevő világ nehézségeiről és ezernyi szépségéről. Minden új tapasztalás közelebb vitt ahhoz, hogy m...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások