Kép forrása: tengr.ai
A megkopott plüssfóka.
Bori már nagylány, iskolába jár.
Kedvenc plüssfókája megkopott ma már.
Bundája hiányos, fénytelen,
bajusza megfakult hirtelen.
Vékony cérnán lóg apró gomb szeme,
kalandos volt a plüssfóka élete.
Bori már nagylány, megkomolyodott,
apró játékairól sorra lemondott.
S hogy ne legyen a szobájában
éjjel – nappal rumli,
elkezdte a játékait
egy zsákba bepakolni.
Bori dolgozott serényen,
csak teltek a zsákok,
egymás után jöttek sorra
a megunt játékok.
Bekerült az egérbábú
hisz csomós már a bajsza,
az összefirkált szivacslabda,
a sok építőkocka.
Bori pakolt, pakolt egyre,
senkinek nem volt kegyelme.
A szobában csuda rend lett,
s ekkor Borinak felrémlett:
„Van valami a párnámon,
Azt is gyorsan kidobálom!”
Ránézett a plüssfókára,
Ő meg vissza a nagylányra.
Gomb szeme bár cérnán lógott,
szívszaggatva felsóhajtott:
„Tudom, hogy már öreg vagyok,
testem kopott, agyonmosott.
De tudd, míg fejed reám hajtod,
nem hagy el a gyermekkorod!
Vígasztallak, hogy ha baj van,
megölelgethetsz álmodban!”
Bori már nagylány, de mégis gyerek,
s az álmait egy gyermek nem tagadja meg.
Szorosan ölelte hát magához a fókát,
a ma kissé kopott, kifakult pufókát.
Magasra emelte , és a fülébe súgta:
Mindig velem maradsz te kis pufók fóka!
PRÉMIUM
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Kíváncsi a kicsi gyík születése óta, kalandvágya nem csitul cseppet sem azóta. Kúszik mászik fűre, fára, erdőre, mezőre, gyorsan inal észrevétlen fel a lapos kőre. Ez a kő a fellegvára, onnan nézel...
Elolvasom
Nem is olyan régen, hallottam egy történetet egy kisfiúról, akit Ábelnek hívtak. Ábel egy nagyvárosban élt, ahol az utcákon hömpölygött a hatalmas tömeg, az autók lassan poroszkáltak a dugóban, és ...
Elolvasom
Vasárnap volt, napsütötte, csordultig telt a medence. Apró gyerek, nagyobbacska, a strandlabdát passzolgatta. Arra tévedt egy méhecske, le is szállt a víz tükrére. A hőségben megszomjazott, inni vá...
Elolvasom
Hóparázs a hófiú, fiatal volt és bohó. Volt egy merész álma, hóembernek állna! Nem ám havas tájra, ő melegre vágyna! Szerette a meleget, de közel sose mehetett. Hiába volt oly mohó, Ő is tudta, hog...
Elolvasom
Andrea Pappot Farkas
2024-07-19 23:08
Kedves Edina! Ez egyszerûen cuki! Az unokámnak is nagyon tetszett. Köszönöm szépen! Andrea