A napra tüsszentő Hapci manók

A napra tüsszentő Hapci manók.

Meséltem már a napra tüsszentő Hapci manókról? Még nem? Pedig ők aztán nagyon különleges kis lények! Én is csak most ismerkedtem meg velük, amikor Bogyikával sétáltunk egy napsütötte szeptemberi délutánon. Bogyika a babakocsiból  nézelődött és ahogy megfordítottam, a fénysugaraknak sikerült bekukucskálni,  egyenesen Bogyika csillogó szemébe. Ő erre elkezdett fintorogni, az orrocskáját ráncolni és tüsszentett egy nagyot. Elmosolyodtam, mert felidéződött bennem egy emlék, hogy az apukája is pont így fintorgott és tüsszentett, amikor a nap a szemébe sütött.És én is ugyanígy fintorgok és tüsszentek mindig, amikor a sugarak a szemembe sütnek. Mostanáig azt hittem, hogy ez napallergia, vagy bosszantó rossz szokás, de most megláttam valamit.

A nap sugaraiban apró kis emberkék ugrándoztak vidáman. Még a hangjukat is hallani véltem. Egymást bíztatták, hogy gyertek, gyertek, bújjunk be ennek a kicsi lánynak az orrocskájába! Birizgáljuk meg a szőröcskéket!  És az apró manók bebújtak Bogyika orrába és ott ugráltak szőrszálról, szőrszálra. Ez persze szörnyen  csiklandozta és elkezdett fintorogni. Ráncolta, mozgatta az orrocskáját, a manók meg élvezték, ahogy hullámzik minden odabent. Aztán amikor Bogyika nagy levegőt vett és tüsszentett, a manók mind  bucskázva, kacagva  kirepültek a napfénybe. Sorra belekapaszkodtak egy-egy  fénysugárba és mint akik jól végezték a dolgukat, már repültek is vissza a napba, ahonnét érkeztek.

A napra tüsszentő Hapci manókat nem tudom elmesélni, hogy milyenek, ezért kérlek, hogy rajzold le és küld el nekem, hogy ha majd Bogyika nagy lesz, meg tudjam neki mutatni, hogy szerinted milyen is egy Napra tüsszentő Hapci manó? Kun Emese 10.b-s kislány már elképzelte és megrajzolta. Az ő szépséges rajzát láthatod a  mese elején..