A pingvin sapkája

A pingvin sapkája.

Egyszer a Föld déli felén egy kicsi pingvin kelt ki egy tojásból.

A szülei abban bíztak, mire eléri az iskolás kort, megnő és a társaihoz hasonló méretű lesz, de ez nem így történt. Múltak az évek, a társai nőttek és nőttek, de ő kicsi maradt.

‘Oh jaj, ilyen kicsi pingvin nem mehet majd az iskolába’, aggódott Pingvin Mama.

‘Ne aggódj ezen, mindenre van megoldás’, szólt Pingvin Papa.

Elérkezett az iskolai felvétel napja, amit a kicsi pingvin édesanyjával és édesapjával már nagyon várt. Izgatottan álltak be a sorba és várták, hogy szólítsák őket. Egy mogorva pingvin egy hatalmas szürke kő mellett állt. A kő mellé oda kellett állnia a kicsi pingvinnek. Ha a feje búbja eléri a kő tetejét, akkor megkezdheti az iskolát, ha nem, akkor még várnia kell egy teljes esztendőt.

A kicsi pingvin és Pingvin Mama félőn lépegetett egyre közelebb a kőhöz. Az előttük lévő pingvinek mindegyikét felvették az iskolába, ők sem szerettek volna még egy teljes esztendőt várni.

Pingvin Papa furcsán nyugodt volt. Már csak két pingvin állt előttük, mikor lehajolt a kicsi pingvinhez és egy sárga, fekete csíkos bojtos sapkát húzott elő.

‘Ebben fogsz a kőhöz állni! Ebben fogsz megméretkezni!, azzal a kicsi pingvin fejére húzta.

A kicsi pingvin boldogan állt a kőhöz a hatalmas sapkával a fején.

‘Felvettünk! Iskolás vagy!’, mondta a mogorva pingvin. 

A kicsi pingvin ettől kezdve a sapkáját soha nem vette le és így többet már nem is volt kicsi.