A süni apukája.
Apa? Kérdezte a kis sün
ránézve a kefére,
dehogy drágám mondta anyja
elmész te a fenébe.
Hogy lehetne a te apád
ez a piszkos kis jószág?
Ilyen fajtát nem illeti
semmiféle barátság.
Pedig kedves nekem ő is,
hisz olyan mint én vagyok,
hátán meredező tüskék
éppen olyan szép nagyok.
Nem törődve anyukája
rosszalló nézésével,
Toncsi a sün nagy hirtelen
a kefe elé térdel.
Mond, hogy te vagy az apukám
én nagyon szépen kérem,
mert nincs hozzád hasonló sem
itt, ezen a vidéken.
Meghatódott sünimama
azon, amit most látott,
megteremti ő az idillt,
ezért hangsúlyt váltott.
Igen, fiam kis Toncsika
dörmögte orra alatt,
én vagyok a te apukád
hát itt kétség sem marad.
Könnyes szemmel, nagy örömmel
néz kefére Toncsika,
így lett magányos kefének
ő egyetlen kisfia.
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor hegyeshalmi lakos vagyok. Sok humoros gyerekverset, és mesét írok, de ez mellett felnőtteknek szánt írásaim is olvashatóak különböző on-line és nyomtatott magazinokban. Állandó szerzője vagyok az iskolákba eljuttatott népszerű sulimagazinoknak is. Négy gyermek, és három unoka gondol rám, remélem szeretettel. Tagja vagyok a Krúdy Gula irodalmi körnek, melynek többek között nagy kedvencem Csukás...