A szépséges csúnya lány

A szépséges csúnya lány.

A szépséges csúnya lány

Egyszer nem is olyan régen, hallottam ezt a mesét a szépséges csúnya lányról.

Na, gondoltam magamban, ez meg milyen mese? -hogyan lehet valaki csúnya és mégis szépséges.

Szóval az úgy történt, hogy egy kisvárosban élt a mesében szereplő szépséges csúnya lány.

A szülei szorgalmas emberek voltak. Csak az volt a baj, hogy mind kettejük fölött eljárt már az idő. Aztán egyszer csak a szülők meghaltak. A Szépséges pedig egyedül maradt.

Mivel testvére nem volt így, minden vagyon az ő kezébe került. Szegény Szépséges ott maradt egyedül. Azt sem tudta mit kezdjen a hatalmas birtokkal.

Az volt a szerencséje, hogy a birtokon, dolgozó emberek nagyon kedvelték őt. Mindig kedves és jószívű volt mindenkivel. Tulajdonképen a szépséges nevet is tőlük kapta.

 Ezeknek az embereknek a segítségével haladt tovább a birtokon a munka. A lány megbízott az emberekben, azok pedig szívesen dolgoztak neki.

Azt tudni kell, hogy nagyon csinos és igazán szépséges volt ez a lány!

Ahogy híre ment a kisvárosba a szülők eltávozásának, Szépséges körül egyre -másra jelentek meg a kérők. Mind feleségül kívánta magának. Csakhogy a lány nemcsak szép volt, hanem okos is! Tudta, hogy ezt a sok kérőt a reá maradt vagyon csábítja.

Ő pedig egy olyan társat szeretett volna találni maga mellé, akinek csak is ő, és nem a vagyon kell!

Elhatározta, hogy ezentúl nem lesz olyan szépséges. Próbált kevésbé csinosan szépen öltözködni. A hajára sem volt olyan sok gondja. Az arcát pedig igyekezett eltakarni. Így járt az emberek között.

Azok meg csak találgatták mi történhetett Szépségessel, hogy már nem is olyan szép és csinos.

Mivel gazdag volt és jó szívű, ezért a vásári napokon mindig ott volt. Mindenféle szép holmikat és finomságokat osztott szét a rászoruló emberek között.

Olyan sok embernek segített ezzel a cselekedetével, mígnem híre ment más városokba is. Aztán jöttek minden honnan, hogy megnézzék a jótevő lányt.

A fülébe jutott ez a hír egy gazdag, nagyon csinos fiatal embernek. Elhatározta megnézi magának ezt a lányt!

Mert, hogy ő is hasonló cipőben járt, mint Szépséges. Társat keresett magának.

Sok lány vette körül, hiszen mind tudta, hogy ő gazdag tehetős ember. Ő viszont olyan lány keresett, aki szegény emberként is hozzá menne feleségül.

Ezért, aztán szegény embernek adta ki magát, úgy ment a vásárba.

Ahogy megérkezett, mindjárt feltűnt neki a sok ember a lány körül.  Aki mindenféle dolgot osztogat a körülötte álló embereknek.

 A lány arcát nem látta. Viszont felfigyelt formás alakjára.

Aztán még egy párszor elment a vásárba megnézni a kicsit titokzatos lányt. Egyre inkább megkedvelte. Egyik alkalommal a lány körül elfogytak az emberek. Ekkor a mi szegény- gazdag emberünk a lányhoz lépett. És megkérdezte tőle, mit árul.

A lány pedig sajnálkozva közölte, hogy minden, amit ma hozott, elfogyott. Sajnos nem tud már semmit sem a férfinek adni.

De, ha elkíséri őt a szegényember az otthonába, akkor nem kell üres kézzel haza mennie.

Azzal elindultak szépséges otthona felé. De nem a saját házába vitte a férfit, hanem egy másik épületbe, ahol a munkásai laktak. Útközben sokat beszélgettek egymással. Ahogy megérkeztek a lány jól megrakta finomságokkal a férfi tarisznyáját. Az pedig hálásan megköszönte.

Megkérte a lányt, hogy látogassa meg őt szerény hajlékában.

Szépséges pedig azonnal igent mondott. Amin, aztán később, ő maga is csodálkozott.

De most már megígérte, tehát elmegy és meglátogatja a szegény embert.

Fogott egy jó nagy kosarat. Amennyire csak tudta tele pakolta, ennivalóval. Alig tudta vinni, olyan nehéz volt.

Aztán megörült, mikor meglátta, hogy a szegény ember jön vele szemben. Kivette a lány kezéből a kosarat. És együtt mentek a férfi otthonához. Egy nagyon szép házhoz értek.

Szépséges szabadkozott, hogy ő nem ide jött. Ez nem egy szegény ember háza!

Ez tényleg nem.  – Mondta a férfi.

Mivel én sem vagyok szegény ember. Ez az én otthonom.

Mondta és hellyel kínálta a lányt.

Ő a meglepetéstől szóhoz sem tudott jutni!

Miután jól kibeszélgették magukat, most szépséges hívta meg a férfit magához.

A lány otthonában pedig a szegény -gazdag embernek állt el a szava. Ott állt előtte egy csodálatosan szépséges csinos lány.  

Ezek után megbeszélték, hogyan is kerültek ilyen helyzetbe. Jót nevettek egymáson.  És boldogan ölelték meg egymást.

Aztán később azt hallottam nagy lakodalmat ültek.

Hát így történt, hogy a szépséges -csúnya lány és a szegény -gazdag ember egymásba szeretett.

És azóta is boldogan élnek. Azt is hallottam, hogy náluk a szegény ember számára mindig akad egy kis ennivaló.