A szolgáló és az almafa


https://ggwebsite.com
Egyszer volt, hol nem volt, túlonnan túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy gazdasszony. Egyik reggel szólt a szolgálójának, szedjen almát a fáról, almáspitét akar sütni, ahhoz kell.
            Az rögvest kiszaladt a kertbe, de a fán nem v...

Kép forrása: saját alkotás

Egyszer volt, hol nem volt, túlonnan túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy gazdasszony. Egyik reggel szólt a szolgálójának, szedjen almát a fáról, almáspitét akar sütni, ahhoz kell.

            Az rögvest kiszaladt a kertbe, de a fán nem volt egyetlen alma sem. Nagyot nézett a szolgáló, rimánkodva kérte hát:

  – Almafa, adj nekem almát, kell a gazdasszonyomnak az almáspitéhez!

  –  Szívesen adnék, de férgek költöztek a törzsembe, nem tudom kinevelni azokat. Szólj a harkálynak, szedje ki őket, akkor csodaszép piros almáim lesznek, s szívesen adok belőlük!

A szolgáló megkereste a harkályt, aki az öreg tölgyfán lakott. Felkiáltott neki:

  – Hallod-e te harkály, gyere és szedd ki a férgeket az almafából, mert így nem tud almát teremni, én meg nem tudok vinni a gazdasszonyomnak az almáspitéhez!

  – Szívesen mennék, de elveszett a piros sapkám. Hozz egy újat a szabótól, akkor útra kelek!

Elment a szolgáló a szabóhoz. Illendően köszöntötte:

  – Adj Isten szabó úr! Varrj gyorsan egy piros sapkát a harkálynak, hogy el tudjon repülni az almafához, ki tudja szedni a férgeket a törzséből, az meg tudjon szép piros almákat teremni a gazdasszonyom almáspitéjéhez!

  – Szívesen varrnék, de nincs miből! Hozz a takácstól piros selymet!

A szolgáló megkereste a takács házát, bekopogott, s kérte, adjon neki piros selymet, mert a szabó abból varrna sapkát a harkálynak, aki kiszedné a férgeket az almafa törzséből, az meg szép piros almákat teremne a gazdasszony almáspitéjéhez!

  – Szíves, örömest adnék neked, de nincs selyemfonalam, nem tudok így selymet szőni. Kérj a hernyótól!

A szolgáló nagyon elszomorodott, hogyan lesz így alma, de azért megkereste a hernyót, aki az eperfa tetején lakott.

  – Jaj, kedves selyemhernyó, adj nekem selyemfonalat, elviszem a takácshoz, aki piros selymet sző belőle. Abból a takács varr új sapkát a harkálynak, aki cserébe elmegy és kiszedi a férgeket az almafa törzséből, az meg szép piros almákat terem a gazdasszony almáspitéjéhez!

– Nagyon szívesen adok, várj egy picit! – azzal a hernyó készített gyorsan egy porció selyemfonalat, odaadta a szolgálónak. Szolgáló szaladt vele a takácshoz, aki gyönyörű piros selymet szőtt belőle. Azzal futott a szabóhoz, aki septiben megvarrta a harkály új sapkáját. Vitte is hamarjában a harkálynak, aki odarepült az almafához és kiszedegette a fát rágó férgeket. Az almafa örömében bíborvörös, egészséges almákat termett. A szolgáló már vitte is gazdasszonyának, aki omlós pitét készített belőle. Még a szolgálónak is jutott.

            Ha a pite el nem fogyott volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Tide, amatőr (kezdő) meseíró

Ezt a mesét írta: Tide amatőr (kezdő) meseíró

Útkeresés... Leginkább ez, ami most jellemző rám. Főállású matematikatanár vagyok. Szeretek tanítani, de mellette fontosnak érzem, hogy más területeken is kipróbáljam magam, hogy kerek egésszé válhassak. Hobbim a rajzolás, festés és most a meseírást is szeretném kipróbálni.