Barion Pixel

A tigris, aki barátokat szerzett


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Csíkos az egészen mély erdő legeldugottabb helyén született. Kétéves volt, amikor – ahogy az a tigriseknél szokás – ő is keresett magának egy helyet, ahol magányosan élhet és játszadozhat. Egy idő után azt vette észre, hogy ez így nagyon unalmas, hiányzi...

Kép forrása: edited by Canva free

Csíkos az egészen mély erdő legeldugottabb helyén született. Kétéves volt, amikor – ahogy az a tigriseknél szokás – ő is keresett magának egy helyet, ahol magányosan élhet és játszadozhat. Egy idő után azt vette észre, hogy ez így nagyon unalmas, hiányzik neki a társaság. Jó lenne néha az erdő állataival beszélgetni, játszadozni, szeretne végre barátokat. Olyanokat, akik néha sütit hoznak vagy akiknek ő is vihet néha valamit. Akiktől kaphat egy szép rajzot, vagy megkérdezik, mi a baj, ha esetleg szomorúan indul a napja. 
Próbálkozott mindennel, hogy össze tudjon ismerkedni egy baráttal, de féltek tőle. Ha valaki meglátta, rögtön futásnak eredt. Egy ideig ő is futott a területére tévedt látogatók után, és közben kiabált, hogy ‘Állj meg, legyél a barátom!’, de senki sem mert megállni. Az állatok azt gondolták, hogy mérgében üvöltözik, mert nem tűr meg senkit sem magán kívül a területén. Szóval, nem tudott csak úgy odaállni valaki elé, hogy ‘Helló! Én vagyok Csíkos, a tigris, és szeretem a pillangókat nézni. Te mit szeretsz?’ vagy ‘Mit játszol? Játszhatok-e én is veled?’ vagy, hogy ‘Minden rendben van veled? Szomorúnak tűnsz.’.
Kigondolta, hogy tart egy bulit, és meghívja rá az összes állatot, akit már látott a környéken. Így írt meghívót egy nyuszinak, egy medvének, egy rókának és egy bagolynak, meg azt hiszem, még egy egérnek is. Ez állt rajta: 

„Meghívlak a ‘Legyél a barátom!’ fergeteges erdei bulimra.
Hozz magaddal egy barátot, a jókedved és még valamit!
Kezdés: délután 5 óra
Búcsúzás: amikor álmosak leszünk
Üdvözlettel: Tigris, aki Csíkos”

A meghívót mindenkinek bedobta a postaládájába. Felfújta a lufikat, tortát sütött, szendvicset és limonádét készített, zenét, dalokat választott ki a bulira, és egyáltalán nem gondolta, hogy az állatok kinevetik közben vagy hogy senki sem fog eljönni a bulijára. Várt, várt a buli időpontjában, de nem jött senki. Sem egy nyuszi, sem egy medve, sem egy róka, sem egy bagoly, és azt hiszem, egy egér sem. De még az ő barátaik sem. Nagyon szomorú volt a tigris. 

– Miért fél tőlem mindenki? Miért nem akar senki sem a barátom lenni? – sírdogált, amikor meghallotta őt egy kismadár.

– Barátokat szerezni nem olyan nehéz, mint ahogy tűnik! – csipogta neki. 

– Mindenki fél tőlem. Nem tudom, mit tegyek, hogy megmutassam, nem vagyok félelmetes.

– Te mit gondolnál egy nyuszi, egy medve, egy róka, egy bagoly, és azt hiszem, egy egér helyében, ha meghívót kapnál egy félelmetes és erős állattól? Ne add fel, mutasd meg, hogy komolyan gondolod!

– Talán igazad van, és megér még egy próbát, hogy barátokat szerezzek!

Gyorsan csomagolni kezdett. Készített öt kis csomagot lufival, tortával, szendviccsel és limonádéval. Mindenből kettőt csomagolt. A csomag tetejére egy levelet tett. Ez állt benne:

„Ma délután tartottam a ‘Legyél a barátom!’ fergeteges erdei bulimat.
Senki és senkinek a barátja sem jött el. 
A bulira készített dolgok megmaradtak. 
Remélem, jól vagy és szeretettel fogadod ezt a meglepetést!
Üdvözlettel: Tigris, aki Csíkos”

A csomagot mindenkinek az ajtaja elé helyezte. Az állatok nagyon elszégyellték magukat, amikor megtalálták a meglepetéscsomagot az ajtajuk előtt. Sajnálták a tigrist, hogy ilyen csúnyán viselkedtek vele. Írtak egy levelet, összeszedelőzködtek, és elmentek hozzá mindannyian. A levelet bedobták a postaládájába. Ez állt benne:

„Kedves Tigris!
Ma délután tartjuk a ‘Legyél a barátunk!’ fergeteges erdei bulinkat.
Gyere el, és hozd a jókedved. 
Kezdés: délután 5 óra
Búcsúzás: amikor álmosak leszünk

Baráti üdvözlettel: 
egy nyuszi, 
egy medve, 
egy róka, 
egy bagoly, 
és talán még egy egér”

 

És Tigris vitte magával a jókedvét. Meg még egy barátot is. Kitalálod-e, hogy kit?

 

Bubenkó Andrea, örömíró, hobbiíró, mindennapi mesélő

Bár gyerekkorom óta időről-időre mindig megtalált a mesélés - néha az írás is - valamilyen formája, az első gyermekünk születése után írtam le az első mesém a férjem unszolására. Ezt persze aztán több is követte mindenféle, - kisfiamnak illetve kislányomnak szánt - valós és kevésbé valós mesebeli karakterrel. Azzal biztos nem mondok újat, hogy a mesék illetve a történetek kitalálásában jelenleg is sokat segít...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások