Kép forrása: Pixabay.com
A tigris és az ámbrás cet.
A tigris és az ámbrás cet soha nem találkoztak többet, mert szigorú szüleik eltiltották őket egymástól.
*
Én tigris voltam, ő ámbrás cet. Én kék tollal írtam, ő feketével. Mindketten szerettük a madarakat. Ez hozott minket össze. Irigyeltük őket, mert tudnak repülni, mert ők el tudnának jutni egyikünktől a másikunkig, ha akarnának.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egy hatalmas mező szélén, a nagy bodzabokor alatt született, napfelkelte után éppen akkor, amikor az első sugarak a legszebben verték vissza a pókhálóról az éjszakai harmatcseppek fényét. Egyetlen pilla...
Elolvasom
A Karsó család létszáma éppen fél esztendeje, egy napsütéses tavaszi reggelen bővült új családtagjukkal, egy iciri-piciri cirmos cicával. A Nap sugarai csillogva verődtek vissza fényes, szürke bundájá...
Elolvasom
Két inda közt függőágyon,Ringatózik Mackó Áron.Addig addig ringatózik hintázik,Míg szemére álom háló lopózik. S hogy mit álmodik Mackó Áron?Csüngő málnát bokor ágon.Pirosat, szájban omlót édeset, melyOda vo...
Elolvasom
11. Nyuszi – macska barátság Balambér kevésbé tűnt nyugtalannak. Valószínűleg többször látott már ilyen játékot, mint Vöric. Ő ugyanis csak azt érzékelte, hogy az eddig oly szelíd vörös fejű kisember f...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Júdabátya amatőr író
Nem szeretek magamról írni, ahogy nem szeretek életrajzokat sem tanítani. A szöveg vagy működik vagy nem. Ha az olvasót megragadja valami, akkor örvendés van. Szeretem a humort, azt, ami nem harsány, de mindig ott van. Szeretem úgy bemutatni a világot, hogy az egyszerre legyen egyszerű és nem az. Szeretem, ha valami tömör és jó a ritmusa. Szeretem az utóiratokat. U.I.: Ehhez a képhez a lányom öltöztetett...