Barion Pixel

A tojásfa

Volt egyszer egy király s annak három szép lánya.

Kora tavasz volt. Pattantak a rügyek, bimbót bontott a barka, egyre-másra nyíltak az illatos, szép virágok a kastély kertjében.

Történt egyszer, mikor a király a tavaszi vásárra ment, megkérdezte a lányaitól: - Nos, lányaim, mit hozzak nektek? Azt felelte a legidősebb: - Hozz nekem, édesapám, csuhéból készült babát. Azt mondta a középső: - Nekem pedig vásári finomságokat, légyszíves. - Hát neked mit hozzak? - kérdezte a legkisebbiket. - Édesapám - kérte a legkisebb királykisasszony,- tojásfát szeretnék. - Hm - csóválgatta fejét a király -, még nem hallottam róla, de ha létezik ilyen, akkor hozok neked lányom.

Elment a király a vásárra, s meg is vett mindent, amit a lányai kértek, akik örömükben apjuk nyakába ugrottak, majd megölelték:- köszönöm!- rebegték.

A legkisebb lány a tojásfát kiültette a kertbe. Minden reggel, délben és este abban gyönyörködött. Azonban észrevette, hogy napról- napra fogyatkozik a tojás.

-          Ez meg hogy lehet?- Elkezdte figyelni. Este leült a fa alá és a tojásfát leste. Egyszer csak elálmosodott és azon nyomban elaludt.  Reggelre megint eggyel kevesebb volt belőle. Bánkódott nagyon, sehogy se értette.

 Este újból leült a fa alá és szemeivel a tojásfát pásztázta. Ám de, ó, jaj, most is elálmosodott és azon nyomban elaludt!  Reggelre megint eggyel kevesebb volt. Este újra leült a fa alá, vitte a zseblámpáját. Miközben olvasott, fél szemmel a fát figyelte.  Egyszer csak valami neszt hallott. Óvatosan eloltotta a lámpát és úgy figyelt tovább. Hát mit látnak szemei! Egy hófehér kisnyúl lopakodik a kosarával és egyenest a fához tart. Gyorsan bekapcsolta a lámpát és rávilágított.

-          Hohó, nem oda Buda! Te lopkodod a tojásokat?

-          Közeleg a Húsvét és ezek a tojások olyan szépek! Nem gondoltam, hogy észreveszed, ne haragudj!

-          Nem haragszom, de máskor ne tégy ilyet! Sőt, ha gondolod, segítek neked tojást festeni. Cserébe itt maradsz nálunk. Mit szólsz hozzá? 

-          Az jó lesz!- Így itt maradt náluk a hófehér nyuszi. Nem csak a legkisebb, hanem mindegyik királylány segített tojást festeni. Hogy mi történt azután? Azt találjátok ki ti magatok.

Annyit azonban elmondok, hogy olyan jó helye volt a nyuszinak a lányoknál, hogy tejbe-vajba fürösztötték. Ha hiszitek, ha nem, mindent megadtak neki, amit csak megkívánt, és minden jóval ellátták.

Gani Zsuzsa, hobbi meseíró, történetíró, versíró

PRÉMIUM Gani Zsuzsa Prémium tag

Kilenc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. A mesékkel szórakoztatás és az örömszerzés a célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, ha a szívét, lelkét megérintettem, már megérte írnom. Szívesen ír...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások