Barion Pixel

A tökházikó

Mesélő: Gani Zsuzsa

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tökházikó. Benne lakott négy kis tökmag. Testvérek voltak.

Az első, a leveleket gereblyézte össze, mert az ősz szőnyeget terített a földre. A második, nagy kupacba hordta az összesöpört leveleket. A harmadik színek szerint válogatott ki néhányat. Kiválogatta az aranysárgát, a narancsost, a vöröset és a rozsdabarnát. A negyedik, a legkisebb segített neki. Ezután bezsákolták, még mielőtt megérkezett volna a szél és a táncát ropta volna. Miután elkészültek, leültek a lócára és gyönyörködtek a meseszép színekben, az őszi virágokban. Egy pillanatra lehunyták a szemüket, hallgatták, hogy a kisveréb új fészket szőtt, a feketerigó meg épp javította, a szél zúgott a fák közt és a levelek susogtak.

- Holnap Mindenszentek napja lesz- mondta a legnagyobb. A négy kis tökmag kihúzta a földből a nagyra nőtt tököt és felcipelték házuk tornácára. - Ez volt az utolsó a kertben, amit idén betakaríthattunk!- sóhajtott föl a legnagyobb, az első. - Itt az ősz!- Felelte a sorban a második. Elővettek egy kanalat és egy éles kést. A késsel megskalpolták a tök tetejét. Kanál segítségével kivájták a belsejét. A benne levő magokat megpirították. A tökfejnek mókás szemet, orrot és szájat kanyarintottak véső és kés segítségével. Végül vízzel higított citromlével bespriccelték kívül- belül. - De vicces lett! – kacagott fel a legkisebb. Beletettek a közepébe egy mécsest és a veranda ablaka alá tették pont Őszanyó ölébe, amit épp a múltkor készítettek. Létrehoztak még egy szép őszi virág kompozíciót is, azt is elhelyezték mellette. Nagyon szép lett. - Így ni! Itt jó hűvös van. Egy ideig még csodálták, amit készítettek, majd mindenki ment a dolgára.

Harmadnap reggel korán keltek. A legkisebb tökmag valamit erősen keresgélt a kertben. Testvérei megkérdezték tőle: - Mit keresel olyan nagyon? - Nem találom a tökvirágom, amit nyáron cserépbe ültettem. Szerettem volna Őszanyó mellé tenni. Nem tudjátok, hogy hol lehet? - Nem láttuk, de szívesen segítünk megkeresni. Így is tettek. Keresték, kutatták mindenhol. Először a tökházban. Benéztek az asztal alá, szekrény fölé. Bekukkantottak a kamrába, nézték a stelázsi mögött és előtt. De nem találták. Azán kimentek a kertbe. Keresték a diófa tetején és az alján, a mogyoró bokortól jobbra és balra. De a tökvirág szőrén-, szálán eltűnt. Nagyon szomorú volt a legkisebb tökmag. Már- már a könnye is elcsöppent. Egyszer csak örömmel felkiáltott: - Nézzétek, ott van, megtaláltam! Mindenki arra nézett, amerre a kicsi mutatott. Valóban ott volt, Őszanyó ölében. - Vajon hogy került ide? Töprengtek egy darabig, de sehogy se tudtak rájönni. - Eszembe jutott. Amikor a virágkompozíciót a helyére tettük, még beszaladtam a virágomért. Utána tettem oda- mondta a legkisebb. - Az a fő, hogy megtaláltad. – Simogatta meg a kicsi buksiját, a legnagyobb.

Telt- múlt az idő és újra beesteledett. Meggyújtották a mécsest a faragott tök belsejében és egy jó ideig ott álltak előtte. Nagyszüleikre emlékeztek.

Az égből lehullott három alma: egyik azé, aki mesélte, másik azé, aki meghallgatta, harmadik pedig azé, aki befogadta.

Gani Zsuzsa, hobbi meseíró, történetíró, versíró

PRÉMIUM Gani Zsuzsa Prémium tag

Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavain...

Vélemények a meséről

Várkonyi Kitty Várkonyi Kitty prémium tag

2024-05-27 15:06

Tetszett ez a tökmagos kedves meséd. Szeretettel: Kitti

Gani Zsuzsa Gani Zsuzsa prémium tag

2024-05-27 17:59

Kedves Kitti! Nagyon örülök, hogy tetszett a mesém. Szeretettel: Zsuzsa



Sütibeállítások