A tündérek is tévedhetnek

  • 2022.
    nov
  • 18
https://ggwebsite.com
A napocska nevetve szórta sugarait a földre. Apró nyilai hol egy virág szirmán csusszantak le, hol egy fűszál lándzsáját élesítették. Most éppen Mosó Maci orra hegyén landolt egyikük. A maci jókedvűen pillantott föl, s integetve köszönte meg az ajándékot. Maj...

Kép forrása: © Steiner Anita illusztrációja

A napocska nevetve szórta sugarait a földre. Apró nyilai hol egy virág szirmán csusszantak le, hol egy fűszál lándzsáját élesítették. Most éppen Mosó Maci orra hegyén landolt egyikük. A maci jókedvűen pillantott föl, s integetve köszönte meg az ajándékot. Majd szemével végigfutott a kertben kifeszített köteleken száradó sok-sok patyolattiszta, nap- és nyárszagú ruhán.

A pajkos szél lágyan meg-meglibbentett egy parányi szoknyácskát, apró ingecskét, pöttöm nadrágot, kis kendőcskét, Nikol és Fecike ruháit. Ők ketten testvérek és Mosó Maci legjobb barátai.

A  Maci jól eső érzéssel nyugtázta, ma is sokat dolgozott, de meg is van az eredménye! Elindult hát, be a házba. Pihenőhelye, a fürdőszoba felé vette az irányt. Ahogy közeledett, az ajtó mögül egyre erőteljesebb sóhajtozásra, sírdogálásra lett figyelmes.

Ejnye, ki lehet így elkeseredve? – Gondolta, és óvatosan kinyitotta az ajtót. Azon minutában nem is egy, de rögtön két búval bélelt szomorgót pillantott meg a szennyesládán kuporogva.

− Hát ti? – lepődött meg Mosó Maci. − Kik vagytok, és miért vagytok így elkeseredve? Hogy kerültetek ide? – özönlöttek kérdései a két fura idegenre.

− Én Süni vagyok  – hüppögött az egyik.

− Én meg a Borz  – szipákolta a másik.

Majd kórusban folytatták:

− Barátokat keresünk, segíteni is akartunk, de a Ház Tündére elzavart minket.

− Rám azt mondta, hogy sohasem leszek puha – kesergett a Süni.

− Nekem meg azt mondta, hogy én ugyan sohasem leszek jó szagú… – rítta a Borz.

− Elkergetett minket…! – panaszolták egyszerre mind a ketten.

− Hát te tényleg szúrsz, Sünikém, és te sem vagy valami jó szagú, Borzocskám! A nagy vándorlásban bizony jól elkoszolódtatok. Na de ne féljetek, lehet ezen segíteni! Bújjatok csak be oda, a mosógépbe!

− Oda?! – Riadozott a Süni.

− Abba?! – Rémüldözött a Borz.

− Csak ne féljetek semmit! – nyugtatta meg őket Mosó Maci.

S a két lurkó végül vonakodva ugyan, de csak eleget tett a felszólításnak.

A Maci pedig fiókocskát huzigált, ezt löttyintett, azt loccsantott, gombokkal babrált, és finom, langyos eső permetezett rögtön a bent kuporgókra. Aztán illatos habfelhők úsztak a vízben elnyelve a Süni ragacsosságát, rossz emlékké téve Borz koma kellemetlen illatát. Aztán szellő kélt, s a két jóbarát csodálkozva ugrott ki a fürdőszoba kövére.

–  Hogy te milyen szép lettél! – Kerekedett el a Borz szeme pajtására tekintve.  Az meg a száját tátotta el az ámulattól, ahogy barátjához hajolt.

− Friss és jó…. Az illatod csodálatos!

− Ha már jól kiörömködtétek magatokat, nem kellene meglátogatni Nikit és Ferikét?

− Kiiiit?

−…és kit? – Lepődött meg a két jóbarát.

Mosó Maci pedig csak rejtélyesen mosolygott, és elindult a gyerekszoba felé, maga után invitálva váratlan (és azóta már kellőképpen megtisztult) vendégeit.

Lassan lemegy a nap – gondolta magában, s rögtön tovább is fűzte gondolatait. – A gyerekek is hamarosan aludni térnek. Ez a két kis lurkó vigyázhatná az álmukat. Az én helyem a fürdőszobában van. Tisztaságot és friss illatot csempészek a kimosott ruhákba. Engem ezért szeret a Ház Tündére, de egészen biztosan hamarosan megbékél az új jövevényekkel is, ha látja, hogy Niki és Fecike mennyire szeretik őket. …mert a gyerekek szeretni fogják ezt a két kis fura figurát.

Így hát a nap végére minden a helyére került, s tudta már mindenki, kinek, hol a helye, mi a feladata, hol és hogyan válhat hasznossá. A Ház Tündére is belátta tévedését, s maga adta oda az alvójátékokat gyermekeinek. Niki és Feci pedig boldogan ölelte magához, ki-ki a maga kedvencét.

 

Pigniczki Ágnes, amatőr író

Ezt a mesét írta: Pigniczki Ágnes amatőr író

Amatőr tollforgató vagyok. Ha valami feldühít, a mérgemet írásban adom ki. Ha valamin meghatódom, írásra lendül a kezem. Felnőtteknek novellákban, cikkekben mondom el a gondolataimat, gyerekeknek verssel, mesével próbálok örömöt szerezni. Szeretném hinni, hogy amit leírok, az az olvasó számára hasznos és szórakoztató. Néhány írásom megjelent az Én mesém c. mesekönyvben, illetve a Kláris irodalmi folyóiratban, é...