Adventi Mesenaptár - 13. A zsiráf zoknija (Dec. 13.)

Adventi Mesenaptár - 13. A zsiráf zoknija (Dec. 13.).

Tudjátok, a szavanna állatai jól bírják a hideget, hiszen náluk éjszakánként eléggé leesik a hőmérséklet. Igen ám, de az igazi telet és a havat nem nagyon szeretik. Így volt ezzel Leopold, a zsiráf is. Az állatkertben minden évben eljött a tél, ilyenkor kint hidegebb volt, mint amit a zsiráf szeretett volna, de odabent rostokolni sem volt jó mulatság. Szerencsére Mafalda minden évben rengeteget kötött, ezért a legtöbb állat sapkában és sálban pompázott. Leopoldnak is volt, de nem is a feje vagy a nyaka fázott, hanem a lába. Hidegebb napokon csak az orrát dugta ki a friss levegőre.

– Kellene egy jó meleg zokni, vagyis inkább négy zokni – morfondírozott magában.

Teljesült is a kívánsága. Szerpentin, a kígyó nekiajándékozta a kötött körsáljait, vagyis inkább a csöveit, hogy a zsiráf lába ne fázzon többé. Leopold nagyon boldog volt, hogy végre télen is kimehet a szabadba.

De nem olyan könnyű felhúzni egy zsiráf lábára a zoknit, pláne nem mind a négy lábára.

Regő és Kamilla akárhogy húzták-vonták a kötött holmikat, csak nem akart feljebb menni Leopold bokájánál. Na de a gondozókat sem olyan fából faragták, hogy feladják a dolgot. A talált tárgyak osztályáról előkerült egy kis olaj, amivel bekenegették Leopold lábát, és hopp, a zokni már fel is csúszott. És hogy úgy is maradjon, csipeszek és szalagok segítségével ügyes kis nadrágtartót, akarom mondani, zoknitartót fabrikáltak.

Ezután Leopold lába soha többé, még télen sem fázott, és boldogan róhatta a köröket a füves kifutójában.