Adventi Mesenaptár - 5. Kokó és a pingvinek (Dec. 5.)

Adventi Mesenaptár - 5. Kokó és a pingvinek (Dec. 5.).

Kokó, a kék óriáspapagáj nem akart idén nagy felhajtást csapni a karácsony körül. Mivel a pingvineket húzta, gondolta, megkéri Regőt, adjon nekik pár plusz halat és kész. Mi mást is adhatna nekik? Mondjuk repülőleckéket? Mert hát milyen madár az olyan, aki nem repül, és szereti a hideget. A pingvinek – vele ellentétben – szerették a telet és a karácsonyt is. A trópusokon, ahonnan ő származik, úgysem nagyon tartják ezt az ünnepet. Szerette az állatkertet, de azért hiányzott neki a dzsungel. Ott sokkal szabadabban lehet röpködhetni. De már az is jó lenne, ha láthatná a szép nagy, liánokkal és indákkal körbefont fákat.

– Kitaláltad, mit adsz ajándékba a pingvineknek? – lépett be Regő a madárházba.

– Nem igazán érdekel a karácsony – mondta Kokó, és átröppent az egyik ágról a másikra. – Vihetnél nekik eggyel több halat a szokottnál, vagy ilyesmi.

– Ha ezt szeretnéd – mosolygott az idős gondozó. Odament az egyik falhoz, és egy szép nagy plakátot tekert ki, és ragasztószalaggal rögzítette. Kokó kíváncsian figyelte, mit ügyködik Regő, és lejjebb szállt a legalacsonyabb ágra. Amikor a gondnok arrébb lépett, a papagáj szája tátva maradt a csodálkozástól. A poszteren egy trópusi erdő volt, pont olyan, mint Kokó régi otthona.

– Ezt kitől kapom? – kérdezte a papagáj.

– A pingvinektől. Az ő falukon volt, de neked akarták adni, hogy jobban érezd magad itt.

– Miért van egy dzsungel a hidegkedvelő, röpképtelen madarak falán? – értetlenkedett Kokó.

– Tudod, ők sose mehetnek el ide, de attól még szeretnének nyaralni – magyarázta Regő. – Szóval akkor halat vigyek nekik?

Kokó elgondolkodott, hogy mi mást is adhatna, és körülnézett a madárházban. Egyszer csak megpillantott valamit, és támadt egy jó ötlete. Regőhöz röppent, és a fülébe súgta.

Másnap az állatkert látogatói olyat láttak, mint még soha. A pingvinek, akik az Antarktisz végtelen hómezőiről származtak, onnantól kezdve mindennap, télen és nyáron egy nagy sárga napernyő alatt pihentek két hófehér nyugágyon. Attól a naptól fogva olyan volt nekik az állatkerti élet, mint egy nagy nyaralás.