Álom

Álom.

Egy meleg, nyári éjszakán különös dolog történt a nyuszik Üregében. Miközben a szülők békésen aludtak a hosszú nap után, Nyuszi egyre csak forgolódott ágyacskájában. Álmában ismeretlen tájakon járt és ismeretlen veszélyek leselkedtek rá. Nyuszi Mama hangos sírásra és kiabálásra ébredt.

- Mama! Mama! Hol vagy, Mama?! - zokogta kis Nyuszi ágyacskájában ülve.

Anyukája amilyen gyorsan csak tudott, kisfia szobácskájába szaladt, és leült mellé az ágyra. Szorosan magához húzta a kis ijedt tapsifülest és halkan beszélni kezdett hozzá, miközben buksiját simogatta.

- Mi baj kis bogaram? Mi történt? - kérdezte nyuszi Mama. 

- Nem mondom meg. - szipogta a kicsi, miközben anyukája bundájába fúrta magát.

- Ugyan kincsem! Biztosan tudok segíteni, ha elmondod. - Miután nem jött válasz, így folytatta: - Álmodtál valamit? 

- Igen... - nyöszörögte Nyuszi, aki egy kicsit ugyan megnyugodott, de ismét sírásra görbült kicsi szája.

- És ijesztő volt? - kérdezte Mama, miközben letörölte fiacskája könnyeit.

- Igen. - felelte Nyuszi. 

- Szeretnél róla beszélni?

- Nem.. - rázta meg a fejét a kicsi és ismét összehúzta magát anyukája ölében. 

- Rendben, akkor nem kell elmondanod. Viszont most feküdjünk vissza az ágyba és próbáljunk meg pihenni. Idebújok melléd, hogy ne félj. Rendben?

- Rendben.

És kicsi Nyuszi visszabújt anyukája öléből a párnácskájára, miközben Mama odafeküdt mellé. Miután mindketten elhelyezkedtek kényelmesen és betakaróztak, Mama egy puszit nyomott kisfia kobakjára. A jó öreg Hold barátságosan tekintett be az ablakon rájuk. 

A Holdsugár fénye és anyukája közelsége megnyugtatta, így Nyuszi egyszer csak megszólalt:

- Mama!

- Igen kicsim?

- Tudod... Azt álmodtam, hogy egy sötét erdőben sétáltam. És az erdőben élt egy gonosz Farkas, aki el akart kapni... Nagyon féltem Mama! - bújt közelebb édesanyjához Nyuszi.

- Elhiszem, hogy nagyon megijedtél kisfiam. De most már minden rendben lesz. Itt vagyok és vigyázok rád. - nyugtatgatta Mama és megpuszilta kisfiát. Kis hallgatás után pedig hozzátette: - Mondok én neked valamit az álmokról : az álmok mindig jók!

- Mindig?! - kerekedett el Nyuszi szeme. - Hiszen ez annyira félelmetes volt. Akkor mégis hogyan lehet jó?! 

- Tudod, amikor jó dolgokról álmodsz, az jó álom. Ugye?

- Persze! - vágta rá Nyuszi.

- A rossz álom pedig azért jó, mert amikor felébredsz, látod, hogy nem történt meg. A valóságban nem volt Farkas, aki kergetett és így el sem tudott volna kapni. Igaz? - magyarázta Mama. 

- Igen, ez igaz. - felelte a kicsi elgondolkodva.

Kicsi Nyuszi elsőre különösnek találta a magyarázatot. De végül úgy gondolta, hogy anyukájának igaza van: az álmoknak bármikor véget lehet vetni, csak fel kell ébredni.

- Ha ezután bármikor félsz egy álomtól, - folytatta Mama - csak gondolj arra, hogy bármikor fel tudsz ébredni. És miután felébredtél, láthatod, hogy csak egy álom volt és nem a valóság. Ha ezt megjegyzed, soha többé nem kell félned, bármilyen ijesztőnek is tűnik.

- Köszönöm Mama! - bújt közelebb kicsi Nyuszi - Szeretlek Téged!

- Én is szeretlek kicsim! - mondta kedvesen Mama. 

- Mama!

- Igen, kicsi Nyuszim?

- Azt hiszem, hogy én most jót fogok álmodni. Veled fogok álmodni és Papával. - mondta Nyuszi, miközben egy nagyot ásított.

- Örülök kis bogaram! De ahhoz, hogy álmodni tudj, aludni kell. Hunyd le szépen kis szemed és aludjunk. - mondta anyukája, miközben ő is lehunyta szemét.

Egymás halk szuszogását hallgatva, lassan elnyomta őket az álom. A Hold egész éjszaka hűséges társként vigyázta álmukat, s elmosolyodott, amikor a nyuszicsemete ajkán szintén mosoly játszadozott, miközben az igazak álmát aludta.

Hogy mit álmodhatott, az ugyan nem derült ki, de annyi bizonyos, hogy ezek után soha többé nem félt már egy álomtól sem.