Álomtündérek

Álomtündérek.

– Jó éjt – drágám suttogta anya, miután jó alaposan betakargatta a kislányt. Adott még egy utolsó puszit a homlokára, kiment a gyerekszobából és halkan behúzta maga után az ajtót.

Csenge befordult a fal felé, és próbált elaludni, de sehogy sem sikerült. Aztán kifele fordult, magához szorította a plüss kutyusát, és szorosan behunyta a szemét. Ez sem segített. Hasra fordult, de ekkor egy pimasz szúnyog zümmögött a fülébe.

Csenge ledobta magáról a takarót és kimászott az ágyából. Óvatosan kilopakodott a folyosóra, és körülnézett. Anya és apa szobájába még égett a villany, így elindult hozzájuk. Próbált nagyon halkan osonni, nehogy felébressze Flórát, ahogy elhaladt a szobája előtt.

Apa és anya szobájánál megtorpant, és nyelt egy nagyot. Kicsit félt, hogy a szülei dühösek lesznek. Vett egy nagy levegőt, és bekukucskált az ajtón.

– Neked nem a szobádban kéne durmolni? – kérdezte apa, amikor meglátta a kislányt.

– Nem tudok aludni – suttogta szomorúan Csenge.

– Miért nem? – tudakolta anya kedvesen.

– Azt nem tudom – sóhajtott lemondóan Csenge.

– Gyere – mondta anya kedvesen és kézen fogta a kislányt – megmutatom, hogy kell elaludni.

Anya visszakísérte Csengét a szobájába. A kislány kényelmesen elhelyezkedett az ágyában, anya megint betakargatta.

– Tudod, én hogy alszom el? – kérdezte anya a kislányt. Csenge csak a fejét rázta. – Megvárom az álomtündéreket, és ők elaltatnak.

– Komolyan? – nézett döbbenten a kislány. – És hozzám is eljönnének?

– Persze, drágám – mosolygott anya.

– Mit kell csinálni? – tudakolta Csenge lelkesen.

– Először is csukd be a szemed – simogatta le anya Csenge szemét. – Most képzeld el, hogy gyönyörű, csillogó tündérek jönnek, és sárga–fehér tündérport hintenek a szemedre – simogatta tovább anya Csenge arcát.

– Látom már őket – suttogta a kislány álmosan, és az arcát a párnába fúrta.

– Akkor menj velük az álmok birodalmába – suttogta anya, és egy utolsó puszit nyomott Csenge arcára.
Csenge félálomban még hallotta, hogy anya kimegy, de már nem figyelt rá. Már csak a tündérkékre gondolt, akik varázslatos álomba varázsolták.