Kép forrása: saját
Amikor az elefánt koszos.
Amikor az elefánt koszos
Egyszer az elefánt és a kisegér találkozott egymással. A mesébe illő csodálatos állatbirodalomban bizony, ez a véletlen találkozás is megesett.
Ők ketten a találkozás után, egymás barátai lettek. Elfi az elefánt, hogy barátja életét biztonságba tudja, Cingát az egeret a hátára vette. Hát bizony jól is tette!
Egy afrikai elefánt mellett a csöppnyi kisegér? A fűben még el is vész! Megaztán a földön egy ilyen kicsi állat sok veszélynek van kitéve. Így gondolkodott az elefánt.
Amúgy meg egy elefánt egérléptekkel lépni nem tud! Ha a hátára az egeret nem veszi, szegény egér az elefántot még most is keresgéli!
Ők ketten a közös útjukat azóta így járják. A nagy elefánt egy kicsi egérrel a hátán.
Így aztán Cinga az egér, eddig számára ismeretlen tájakat, helyeket és állatokat ismerhet meg. Már egy jó ideje úton vannak. Egerünk lába az elefánt vastag bőrében kapaszkodva, bizony már is elzsibbadt.
Elfi! -szól Cinga. Szeretnék a hátadról leszállni. Megállhatnánk egy kicsit? Nem bánom, pihenhetünk egy keveset. - De figyelj hová mégy! Ebben a nagy bokros fűben egy magadfajta kisegér könnyen elvész. Ne menj tőlem messze, mert könnyen meglehet, hogy nem talállak meg! -Mondja az elefánt. Vigyázok! -válaszol az egér. És a nagy fű között a földön egy kis felfedezőútra ment.
Alig ment egy keveset és láss csodát egy egérlyukra lelt. Ezt meg kell néznem! -gondolta. Hű, milyen tágas egérotthon. Alig ment egypár egérlépést, máris kifelé tessékelték. Vigyázzatok, itt egy betolakodó! Kiáltották egymásnak a lyukban élő egerek. Aztán ahogy csak tudták egerünket a lyukból kitúrták. Jó sokan voltak! És a hátukon a sörtéket mind felborzolták.
Mi ez a nagy felfordulás? Csak egy kicsit bekukkantottam. Nem vagyok betolakodó! Amúgy ti meg, hogy néztek ki?
Olyanok vagytok, mint az egerek! Vagy mégsem? Egér hátán tüske nem lehet! -Szólt oda nekik Cinga. Már hogyne lehetne! Mondja a rangidős tüskésegér. Nem láttál még tüskésegeret? -kérdezte. Nem bizony. Még hogy tüskésegér? Ki hallott már ilyet? És egy jó nagyot nevetett.
Láthatod itt vagyunk. És ha úgy akarjuk a hátunkon a sörtéket felmeresztjük és máris tüskések vagyunk! Hát még ilyet! Csodálkozott az egér. Miért vagytok egy lyukban ilyen sokan? -kérdi. Miért-miért? Mi így csoportosan élünk. Nahát ezt sem tudtam! -Mondja Cinga.
Most viszont mennem kell! Vár a barátom. Örülök, hogy megismertelek benneteket.
Közben pedig Elfi, Cingát már keresi. Hol vagy barátom? Szólj, ha a közelembe értél! Olyan kicsi vagy a nagy fűben megsem talállak. Itt vagyok! .... Rám ne lépj! Mindjárt mászok fel a lábadon. Na már a hátadra is értem.
Hű, ….hogy te milyen sáros, mondhatnám azt is, hogy milyen koszos vagy! Hogy nézel ki barátom? -kérdi az egér. Ilyennek még nem is láttalak! De még láthatsz! -mondja Elfi. Egyébként meg, mi az, hogy kosz? -Kérdezett vissza. Hogy mi? -hát a sár, ami most rajtad van! Sáros, vizes a hátad! Én a vizet nem szeretem!
Ne finnyáskodj barátom! Egy kis víz még nem ártott meg senkinek. Te, nem szereted. Én meg alig vártam, hogy végre már dagonyázhassak! Elfi ilyet is szoktál csinálni? Eddig ezt én nem is tudtam! -mondja Cinga. Mondtam mikor velem jöttél. Sok új dolog lesz számodra, amit eddig még nem ismertél!
Azért azt ismerd el egy új dolgot én is mondtam neked. -Mondja Cinga. Mi lenne az barátom? Az imént kérdezted. Mi az, hogy kosz?
Hát kedves óriás elefánt barátom, nekem úgy tűnik bizony nagyon koszos lettél. Mondta az egér. Lehet Cinga, de ez a sár, ami szerinted kosz. Engem véd a bogaraktól. Ezért aztán jobb, ha megszokod. Időközönként, ha pocsolyát találok, bizony én akkor dagonyázok! -Válaszolt az elefánt.
-Hát akkor ez egy újabb dolog, amit eddig nem tudtam! Ismerte el az egér. Én megmondtam! -jött a válasz Elfitől. -Mondtad……mondtad!
De ennyi új dolgot az egéreszem hogy tud megjegyezni? Az imént is a nagy fűben egy egérlyukra bukkantam. Én még ilyen egereket nem is láttam! Tüske van a hátukon. És nagy egérlyukban élnek. Hogy férnek meg ennyien egymás mellett? Nem is értem.
Az én otthonom, mielőtt veled találkoztam, egy kicsi lyuk volt csupán. És én voltam az egyetlen lakója. Hogy ezek meg itt, milyen sokan voltak? Te ezt tudtad? -kérdi a barátját.
Mint már tudod! Én egy Afrikai elefánt vagyok. Mivel tüskésegerek is élnek itt, hát igen. Tudom, hogy léteznek. Az otthonuk sziklás üregekben a már meglévő lyukakban és a földben van. De ők lyukat a fölbe maguknak nem ásnak! Kész lyukakba költöznek. És igen. Kolóniában élnek egymással. Látod? Milyen sok új dolgot tapasztaltál?
Igen, tudom. Te megmondtad! Veled sok új dolgot ismerhetek meg. Csak tudod Elfi! Ennyi új dolog nekem mostanra éppen elég. Te egy nagy elefánt vagy. Én meg csak egy kicsi egér, aki a füled mögött is elfér.
Kérlek menjünk haza. Az én fejembe ma már semmi sem fér.
A végén még túlságosan okos leszek. Ezt a sok új dolgot nem is bírja már el az eszem! Vagy azt akarod a sok tudástól megfájduljon a fejem? Elfáradtam, aludni szeretnék! Nézd már csillag van az égen.
Igazad van Cinga! Mára ennyi nekem is elég.
Azzal a mesebeli állatbirodalom legfurcsább párosa pihenni hazament. Így aztán mára a mesének is vége lett.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Keresi Magda amatőr meseíró
Hét unokás nagymamaként közel hetvenévesen kezdtem meséket írni. Tulajdonképpen az unokák indítottak el a meseírás útján. Egy közös alvásnál, kitalált mesét kértek tőlem. Ekkor született meg a Kisfarkas az első kitalált mese. Azóta folyamatosan nő az elkészült mesék száma. Ma már rövid szösszeneteket és novellákat is írok. Magánnyomtatásban kilenc mesekönyv készült. Nyomdában van a tizedik. Kettő novellákat...