Anyák napján

Anyák napján.

Napsütéses reggel, a szellő lágyan lengedezi a nyitott ablakon a függönyt. Félig vagyok ébren.

Valami nedves ér a fülemhez, hajszálaimat lenge suttogás legyezi.

Anna unokám kelteget. Kinyitom a szemem, gyorsan bebújik mellém a paplan alá.

- No, és mi olyan sürgős? Miért ilyen korán? – igazgatom a dereka köré a takarót.

- Anyák napja van. Nem tudod? Május első vasárnapja! – magyarázza Anna közben homlokát ráncolja.

- És te ezt honnan tudod?

- Az óvónéni mondta. Minden csoportban készülnek az oviban, de azt mondta Judit néni, ha otthon is köszöntjük az anyukákat, annak sokkal, de sokkal jobban fog örülni.

- Na, és melyik dallal vagy verssel köszöntöd?

- Jaj, mama! Nem érted. Meglepetés kell! - közben felül az ágyban.

- Igen. – hümmögök. - De nekem nem jut eszembe semmi. Ilyen hirtelen, ilyen kora reggel!

- Az óvónéni azt mondta, az a legnagyobb meglepetés, ha anyaféle meglepetéssel várnánk reggel.

- Anyaféle meglepetés. – ízlelgetem a szót, de még mindig nem értem hová is akar kilyukadni, ez az okos fejecske.

- Figyelj mama! – simítja hátra az aranyszőke fürtöt a homlokából. - Anya mindig meglep, amikor születésnapom van. Tudod, elkészíti a kedvenc reggelimet, feldíszíti a nappalit, szépen felöltözik, és az egész család vár rám. Csináljuk mi is ezt!

Vége megértem.

- Tényleg nincs idő. Ugorjunk ki az ágyból Annácskám! Vár a konyha!

Hamarosan a konyhában szorgoskodunk. Keverjük a gofri tésztáját, szeleteljük a kenyeret, kitesszük a vajat a dzsemet. Megmossuk a salátát retket zöldpaprikát. Szépen megterítünk. Anna éppen a játékoskosárba dobálja a széthagyott plüssöket, mikor belép a nappaliba Apu karján öcsivel. Öcsi azonnal a sárga villamosáért nyújtózik.  Apu leteszi játékával együtt a kanapéra. Hamarosan csilingelni kezd a villamos, Öcsi kacag. Újra megnyomja a kis billentyűt.

- Mi folyik itt? Csak nem a Duna? – kérdezi játékosan Apu.

Anna a szája elé teszi az ujját.

- Csendesebben! Meglepetés készül Anyának.

- No fiam, igyekezz kivenni a részed az Anyák napi meglepetésből! – Fordulok fiam felé, közben rákacsintok.

- Mit kell tennem? – dörzsöli össze tenyerét Apu, arra készülve, hogy valami hórukk munkát bíznak rá. Ehelyett egy metsző ollót nyomok a markába.

- Irány a kert! Most nyílik a jázmin, az írisz, a gyöngyvirág. Szedjetek hamarjában egy jókora csokrot!

Anna lefut a kertbe a terasz lépcsőin a virágágyások közé. Aput követi végig a kerten. Anna mutatja melyik virág hol kínálja ajándékát Anyának.

Hatalmas csokorral érkeznek vissza, Anya ott áll a nappali közepén, könnyes szemmel mosolyogva, karján öcsivel.

- Micsoda Anyák napja! Micsoda család! -  suttogja meghatottan.

Az illatos virágcsokor vázába kerül, mi pedig hozzáfogunk a finom reggelinek. Nem kellett több szó, csak mosoly, és az egymásnak nyújtott kedveskedés.

Reggeli után felkerekedünk, és irány a család legkedvesebb sétaútja az Állatkert.

Te is készülj „Anyaféle” ajándékkal bármilyen ünnepre készül a családod, mert az anyák mindig tudják miféle ajándéknak örülnek legjobban azok , akitet szeretünk.