Barion Pixel

Ara, a világszép örmény király

Van egy örmény kolléganőm, Gayane Arumi, akitől egy gyönyörű történetet hallottam a "Szép Ara királyról", aki annyira jóképű volt, hogy Asszíria királynője háborút indított Örményország ellen, csak hogy megszerezze.

Íme a történet Gayane tolmácsolásában:

"Ara, akinek az eredeti neve Aramu volt, Uratu első királyaként uralkodott úgy i.e. 800-500 között a mai Törökországot és Örményországot magában foglaló birodalomban. Ugyanebben az időben élt Shamiram, asszír királynő, aki szépségéről, kegyetlenségéről és szexuális étvágyáról híresült el. Őróla a történetírók annyit jegyeztek fel, hogy amikor eladósorba került, Nínosz király szíriai helytartója, Óannész, aki miközben a királyi nyájakat ellenőrizte, felfigyelt a szépségére. Hamarosan feleségül vette és magával vitte a fővárosba, ahol Shamiram két gyermeket szült neki, név szerint: Hüapatészt és Hüdaszpészt.

És kiderült, hogy Shamiram nem csak szép, de okos is volt, ezt a férje is hamar észrevette, és a tanácsait mindenben követte. Amikor pl. Óannész Baktria városát ostromolta, s a város, mivel különösen jól megerősítették, már hosszú ideje ellenállt, erősen vágyódott a felesége után és magához hívatta. Shamiram engedelmeskedett a parancsnak és egy olyan ruhában utazott Baktriába, ami megvédte a bőrét a napsütéstől is, és nem lehetett felismerni, hogy a ruha férfit vagy nőt rejt, de ugyanakkor lehetővé tette a fiatal vándornak álcázott nőnek a szabad mozgást. A médek és a perzsák később átvették ezt a viseletet. És Shamiram most is bebizonyította, hogy milyen ravasz, mert még a Baktriába érkezése előtt megtudta, hogy a város csak a könnyen megközelíthető helyeken van megerősítve. Ekkor hadicselt eszelt ki, még pedig azt, hogy gyakorlott hegymászókat gyűjtött maga köré, és így egy meredek szurdokon keresztül az asszírok benyomultak a városba, mire a védők kénytelenek voltak megadni magukat.

Így hát Óannész, többek között a feleségének köszönhetően nagy dicsőséggel tért haza, de ekkor az öregedő király, Nínosz hirtelen nagy szerelemre lobbant Shamiram iránt és a saját lánya kezét kínálta fel a férjének cserébe, ha elválik a feleségétől. Amikor Óannész ezt visszautasította, a király megfenyegette, hogy megvakíttatja, mire Óannész felakasztotta magát. Nínosz végül is elérte, amit akart, mert az özvegyet most már feleségül vehette és királynévá tehette. A házasságuk azonban nem tartott sokáig, mert a király meghalt röviddel azután, hogy Shamiram egy fiút szült neki, akit Ninüasznak nevezett el. A királyné a fővárosban egy hatalmas síremléket építtetett és oda temette el a királyt. Azután a férje dicsőségére, és hogy a férje korábbi ninivei építkezéseit túlszárnyalja, felépíttette Babilont. A fantasztikus, majd száz kilométer hosszú fal tetején hat szekér haladhatott egymás mellett, és 250 tornyával hamarosan a világ hét csodájaként kezdték emlegetni. A város felépítése után Shamiram a médek ellen vonult, ahol felkelés tört ki. Seregével jól felmálházott teherhordó állatokkal átkelt a Bagisztán hegységen. Médiában a Van-tó mellett megalapította Ekbatanát a mesés függőkerttel együtt, a Földközi-tengernél meg Tarszoszt. Amerre járt, utakat, alagutakat építtetett, hegyeket hordatott el és sziklákat döntetett le. Meghódította Egyiptomot és Etiópiát, végül Indiába indult. Útközben Szkíthiában emlékoszlopokat emeltetett elesett vezérei emlékére, akiknek mesterséges magaslatokat építtetett, melyek, mint „Shamiram építményei” híresültek el. A hadjáratok során a meghódított városokat aztán saját elgondolása szerint bővíttette ki szökőkutakkal, kertekkel.

De térjünk vissza a világszép örmény királyra, Arára, aki Nínosz halála előtt néhány évvel az ő protektorátusa alatt uralkodott Örményország felett, és ugyanolyan kegyben részesült a szemében, mint az apja, Arám. De ez a buja és kéjsóvár asszony, miután sok éven át mindenkitől dicshimnuszokat hallott Ara szépségéről, birtokolni akarta őt; csakhogy nyíltan még nem mert semmit sem tenni. De miután Nínosz király meghalt felfedte szenvedélyét, és követeket küldött a szépséges Arához ajándékokkal és áldozatokkal, sok imával és gazdagság ígéretével; könyörögve, hogy jöjjön el hozzá Ninivébe, és vagy vegye feleségül, és uralkodjék mindazon, amit Nínosz után birtokolt, vagy teljesítse vágyait, és sok ajándékkal együtt békében térjen vissza Örményországba. De amikor a követek sokszor mentek és sokszor tértek vissza Örményországból eredménytelenül, illetve azzal a válasszal, hogy Ara nem egyezett bele semmibe, mert már van egy Nuvard nevű felesége és egy fia, Shamiram nagyon megharagudott; és fogta seregei egész sokaságát, és Arénia (Örményország) földjére sietett Ara ellen. Tulajdonképpen nem azért ment, hogy megölje és elüldözze, hanem inkább azért, hogy leigázza és erőszakkal rávegye, hogy teljesítse szenvedélyének vágyait, mert a róla hallottaktól, meg amikor csak az arcképére nézett, felemésztette a vágy, és olyan lett, mint aki magán kívül van. Ilyen zűrzavaros érzésekkel érkezett a királynő Ara síkságára, amelyet Aïraratnak hívtak. Amikor a csata ideje közeledett, Shamiram megparancsolta a hadvezéreinek, hogy kíméljék meg Ara életét, de az elöljárók nem tartották be ígéretüket, és amikor a harcban Ara serege vereséget szenvedett, Arát Shamiram harcosai a csata hevében megölték. A királynő az örmény király halálhírét halva őrjöngött és a csata után azonnal kiküldte az embereit, hogy az elesettek között keressék meg holttestét. Amint a katonái megtalálták, megparancsolta nekik, hogy Ara királyt helyezzék el a várának az egyik felső kamrájában. Ott nézte, csodálta és siratta a hőn szeretett férfit. Amikor azonban Örményország seregei ismét Shamiram királyné ellen indultak, hogy megbosszulják Ara halálát, ő így szólt: "Megparancsoltam a kutya isteneknek, hogy nyalogassák a királyotok sebeit, és ő élni fog, újra élni fog." (araleznerek - az örmény panteon legrégebbi istenei, kutyaszerű lények, akiknek hatalmukban áll az elesett harcosok újraélesztése és a halottak feltámasztása a sebek tisztára nyalogatásával.)

Persze ez nem volt igaz, csupán abban reménykedett, hogy boszorkánysággal és bűbájjal még vissza tudja hozni Arát az életbe, mert vágyainak heve a férfi halála után sem csillapodott. Azonban ekkorra a test már oszlásnak indult, így kénytelen volt megparancsolni a szolgáinak, hogy dobják egy mély gödörbe, és takarják le. És miután titokban felöltöztette egyik emberét Ara ruháiba, a következőket adta hírül: "Az istenek megnyalták Ara sebeit és újra életre keltették, így teljesítve imáinkat és kedvünket. Ezért ezen túl annál inkább dicsőíteni és imádni fogjuk őket, mert ők az öröm adományozói és a vágyak beteljesítői". Az istenek tiszteletére még egy új szobrot is emelt, és sok áldozattal imádta azt, egyszóval a külvilág felé úgy mutatta, mintha az istenek visszahozták volna Ara-t az életbe. És miután ezt a hírt elterjesztette egész Örményországban, a nép megelégelte a harcokat, és véget vetett azoknak. Ezt követően Shamiram egy kivételével, valamennyi fiát megölette, amiért azok kigúnyolták a halott király iránti vágya miatt. Ráadásul Shamiram magához vette Ara fiát, akit szeretett felesége, Nuvart szült neki, és aki az apja halálakor még csak tizenkét éves volt. Új nevet adott neki mondván: "Legyen a neved Ara, a Szép Ara iránti szeretetem emlékére", és kinevezte őt Örményország uralkodójává.

De végül Shamiramot is utolérte a végzete. Miután nem sikerült Indiát meghódítania, szeretett városából Babilonból ki sem mozdult többé. Egy nap jóslatot kért az istenektől, és azok tanácsát követve végül, amikor a 3. fia, Ninüasz felnőve megkísérelte egy eunuchhal megöletni, önként lemondott a trónról. A legenda szerint ekkor galambbá változott és az égbe szállt, ahol gonoszság ide vagy oda, de istennővé vált."

Ará-t a pogány örmények a háború és az újjászületés isteneként tisztelték. "Ara, a szép király" történetének az alapja, hogy a valóban létezett egy Aramu nevű király, ő Urartu első királya volt, egy olyan birodalomé, amely a Kr. e. 800 és 500 közötti időszakban a mai Törökország és Örményország területét ölelte fel. Shamiram története pedig lehet, hogy Asszíria valóságos királynőjén, Sámuramaton-görögül Szemiramiszon alapult, aki Aramu kortársa volt.

 

 

 

Sylvette, blogger, amatőr mese és fantasy író

2007 óta írogatok. Utazásaim, kalandozásaim során megpróbálok feltöltődni és történeteimet a blogjaimon, és a Meskete portálon keresztül megosztani a világgal. Imádom a természetet és a misztikus történelmi helyeket, ezek hatására születnek meg a fantasy novellák..

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások