Az első szelet torta

Az első szelet torta.

            A szél erősen rázta a redőnyt, odakint sötét volt már. A lakásban kellemes meleg és finom illat fogadta a hazaérkező gyerekeket. Apa az edzésre ment értük, Anya pedig már tálalta is a vacsorát.

            – De jó, hogy itthon vagytok! Már nagyon vártalak titeket! – mondta Anya, és felakasztotta a fogasra a kabátjukat.

– Ma ünnepelünk! – jegyezte meg jókedvűen Apa.

Néhány perc múlva mindannyian az asztalnál ültek. A vacsora után Anya behozta a tortát.

A torta nem úgy nézett ki, mint a gyakorlott cukrászoké. A téglatest alak egyik vége alacsonyabb volt, a piskóta nem nőtt egyenletesen a tepsiben. A csokoládé bevonatból bőven került a két réteg közé, és a torta tetejére is, de nem fénylett eléggé. A gyerekek azonban ebből semmit sem vettek észre, csak azt látták, hogy Anya csupacsoki sütivel várta az ünnepeltet, aki hamarosan elfújta a gyertyát, amely hatos számot formált, mert a nagyobb fiú éppen hat évvel ezelőtt született.

– Az első szelet az ünnepelté! – mondta Anya.

– Nekem mikor lesz szülinapom? – kérdezte a kisebb fiú.

– Két hónap múlva! – felelte Apa.

– Akkor enyém lesz az első szelet? – kérdezte a kicsi.

A bátyja elgondolkodva nézett rá.

– Szeretnéd először te kapni? – kérdezte.

– Nem, mert most neked van szülinapod! – felelte a kicsi.

Anya odarakta a nagyobb fiú tányérjára a csupacsoki sütit, a torta végét, melynek eggyel több oldalát fedte csokimáz, mint a közbülső szeletekét. A második szelet a kisebb fiú tányérjára került, ennek eggyel kevesebb oldalát fedte csokikrém. Az ünnepelt észrevette, hogy a kicsi az ő tányérját nézi.

– Cseréljünk! – mondta, és gyorsan meg is tette. Az öccsének nem tetszett a cserebere. Ült tovább, nem mozdult.

Apa megoldotta a helyzetet, levágta a torta másik végét, és az ünnepelt elé tette, az övét pedig elvette.

– Mi a baj? – kérdezte Anya, mert senki nem kezdett hozzá az evéshez.

– Nem egyforma! – mondta a kicsi fiú.

Anya felállt, kiment a konyhába, és egy edényt hozott.

– Maradt ki a csokikrémből, tessék, tegyen rá a tortára, aki szeretne még! – szólt.

Mindkét gyerek felállt. Az egyik az Anyáéra, a másik az Apáéra tett a csokiból. Így a négy tányéron egyformán csokis szeletek feküdtek. Ezek után mindenki megnyugodott, és perceken belül már a második szeletet ették.

            Vacsora után a gyerekek még sokáig játszottak. Apa és Anya beszélgettek, miközben elpakolták az edényeket. Mindketten megállapodtak abban, hogy ez a születésnap emlékezetes lesz számukra.