Az erdő királya

Az erdő királya.

Fodor Gyöngyi -  Az erdő királya

Élt egyszer egy nagyon nagy oroszlán, ő volt a hatalmas erdő királya, s büszke volt erre. Oroszlánmamával és két gyerekével laktak egy télen meleg, nyáron hűvös barlangban. Minden reggel, miután megették a reggelit, az erdő királya elköszönt a családjától, és járkált a birodalmában, hogy megtudja, minden rendben van-e. Az állatokkal is beszélt, hogy mindenről értesüljön.  Azon a reggleen az első, akivel találkozott, egy majom volt.

- Jó napot, majom! – köszöntötte. – Hogy vagy? Minden rendben van?

- Jó napot neked is, oroszlán – üdvözölte a majom. – Mi járatban vagy errefelé?

-  Ellenőrzöm a birodalmamat – felelte az oroszlán.

- Milyen csodálatos tudni, hogy felügyelsz mindenre, máris biztonságban érzem magamat – mondta a majom.

- Köszönöm. További szép napot -  köszönt el az oroszlán a majomtól és ment tovább.

Hamarosan találkozott egy zsiráffal, aki két csemetéjét kísérte az állatóvodába.

        - Jó napot, zsiráf!

        - Jó napot, oroszlán. Örülök, hogy látlak. Ugye, milyen szép napos az idő ma reggel? – kérdezte a zsiráf. -  Mit csinálsz itt? Keresel valakit vagy valamit?

        -  Ellenőrzöm a birodalmamat – felelte az oroszlán -, és beszélgetek országom népével.

        -  Ez igazán remek! Nagy megnyugvás, hogy járod az erdőt, így nagyobb biztonságban érzem magamat -  örvendezett a zsiráf. -  Mennem kell, nem késhetnek el a gyerekeim az óvodából. További szép napot, oroszlán!

Az erdő királya is elköszönt, majd folytatta az  útját a tó irányába. Kis idő múlva zajokat hallott egy bokor mögül.

       -  Mmm.. mi lehet ez a zaj? Ellenőriznem kell, hátha egy ellenség -  mondta, és felborzolta a sörényét, majd támadó állást vett fel. Tízig számolt, és beugrott a bokorba. – De hiszen ez az én kislányom! Mit csinál itt egyedül, talán nem érzi jól magát? Jobb, ha hazamegyek, és megkérdezem a feleségemet -  óvatosan kibújt a bokorból, nehogy a lánya észrevegye és hazanyargalt. -  Oroszlánmama, drága feleségem, láttam a lányunkat a tóparton. Nem beszélt senkivel, egyedül volt. Te tudod, hogy mit csinál ott?

     Oroszlánmama elnevette magát, megcsókolta a férjét, és azt mondta neki.

   -  Drága férjem, uram királyom, elfelejtetted, hogy a mi kislányunk hány éves? Már nem kislány. Gyakran megy a tóhoz, hogy a tó tükrében ellenőrizze, elég fényes-e a szőre, elég hosszúak-e a szempillái, elég karcsú-e, mert bizony már kezdenek udvarolni neki.

    Az oroszlán nagyon elcsodálkozott azon, amit hallott, de megörült a válasznak, tudva, hogy a lányával minden rendben van, és boldogan folytatta az útját. Nemsokára egy másik bokor mögül is zajt hallott.

    - Ellenőriznem kell, hiszen én vagyok a király! –  mondta, de ezúttal óvatosan közelítette meg a bokrot, bebújt és meglátta a saját fiát. Ezúttal nem rohant haza, hanem megkérdezte a gyerekét – Kisfiam, mit csinálsz itt?

A kisoroszlán megfordult, ránézett az apjára és így szólt:

    - Szia apa, hogy találtál meg? Éppen gyakorolok.

    -  Mit gyakorolsz itt a bokorban egyedül? -  nézett a fiára értetlenül. A kis oroszlán leült a fűre, nagyot sóhajtott, majd beszélni kezdett.

     - Papa, arra gondoltam, hogy egy napon majd én leszek az erdő királya, de úgy érzem, hogy nem lennék rá képes.  Te olyan erős és bátor vagy, én soha sem leszek olyan mint te -  nézett fel az apjára, aki elérzékenyülve leült a kölyke mellé. Megcsókolta, majd azt mondta neki:

    - Ugyan már, miket mondasz? Az erdő csodálatos és bölcs királya leszel. Miért gondolod másképp?

   -  A barátaim azt mondták, hogy nem hisznek bennem, és ha velem vannak, nem érzik magukat biztonságban, mert én mindig csak játszani és bolondozni akarok, és hogy a királyoknak komolynak, erősnek és bátornak kell lennie. Még csak ordítani sem tudok!

    - Ez normális. A te korodban én is kicsi voltam, mindentől féltem, és alig volt hangom. Ahogy az idő megy, egyre nagyobb, egyre erősebb és bátrabb leszel, és meglátod, olyan hangosan fogsz tudni ordítani, hogy amikor kiereszted a hangodat, az összes állat összehúzza magát. Ne aggódj, kincsem, csodálatos királya leszel az erdőnek.