Barion Pixel

Babapiskóta


Unalmas hétfő reggel volt. Az ébresztőóra csörgött, de Liza nem ébredt fel rá. Hét óra. A lány az oldalára fordult. Még fél óráig maradt így, utána egy rossz álom miatt felriadt. Az órájára pillantott. Úristen, mát fél nyolc! Kipattant az ágyából és r...

Kép forrása: saját rajz

Unalmas hétfő reggel volt. Az ébresztőóra csörgött, de Liza nem ébredt fel rá. Hét óra. A lány az oldalára fordult. Még fél óráig maradt így, utána egy rossz álom miatt felriadt. Az órájára pillantott. Úristen, mát fél nyolc! Kipattant az ágyából és rekordidő alatt rendbe szedte magát.

-Ez a hét is jól kezdődik! –állapította meg, megnyomva a lift hívógombját. De a lift nem működött.

Háromassával szedve a lépcsőket, lesietett a hatodikról. A földszinten szuszogva megállt, majd kifutott az ajtón. Rohant, ahogyan a lába bírta, elérni a villamost. Ám minden igyekezete hiábavalónak bizonyult, mikor a villamos elment előtte.

Liza megállt. Az órájára pillantott. Nyolc óra. Most már lehetetlen, hogy beérjen. Felhívta a főnökét és közölte vele: ma késni fog.

-Miért nem megy inkább szabadságra? –kérdezte a vonal túlsó végén az idős női hang.

Liza elgondolkodott. Igaz, kicsit munkamániás, de egy nap pihenés nem árthat neki. Július van és ebben az évben még nem volt szabadságon.

-Ez jó ötlet! –helyeselt, majd kinyomta a mobilját.

Valami egészen különös érzéssel gazdagodva elindult hazafelé. Amint így baktatott, összetalálkozott egy kutyával. A lány nem tulajdonított túl nagy jelentőséget a dolognak és továbbment. Az eb követni kezdte. Liza ezt csak akkor vette észre, mikor a háza elé ért.

-Éhes vagy? –kérdezte tőle, mire a nagyra nőtt négylábú lihegni kezdett.

-Ezt igennek veszem.

Liza felszaladt a lakására, kinyitotta a hűtőt és a különböző dugikajás szekrényeket. Összeszedett egy Tesco-s zacskóba minden finomságot. Levitte őket a kutyának. Bármit tette elé, az eb megszagolta, majd hátralépett. Liza a legutolsó kaját a szőrgombóc elé téve feladta.

-Ezt úgysem eszed meg. Ha a sültek nem csúsztak le a torkodon, ez se fog.

De Liza legnagyobb csodálkozására a kutya eltemette mind a három nasit. Hogy mi volt az, amit a lány az eb elé tett? Babapiskóta.

A négylábú elégedetten megnyalta a szája szélét. Farkcsóválással jelezte, szeretne még ilyet kapni.

-Sajnálom, de nincs több.

Lizának eszébe jutott, hogy a világon bolt is létezik. Felvitte a lakásába a zacskóba pakolt kajákat. Ezután legyalogolt a több száz foknyi lépcsősoron. Elsietett a legközelebbi boltba és televásárolta magát babapiskótával.

-A kisgyereke ennyire szereti? –érdeklődött a pénztáros.

-Nem, a kutyám.

A pénztáros szemöldöke az egekbe szökött, majd szótlanul pakolgatta tovább a babapiskótás csomagokat.

Liza boldogan sietett haza. Felvitte a lakására az ebet –a házmester néni legnagyobb örömére- és teletömte babapiskótával.

-Legyen a neved Babapiskóta. –állapította meg, beletúrva a kutya zsemleszínű szőrébe.

Telefonált. Felhívta a főnökét és annak legnagyobb meglepetésére bejelentette, hogy a héten már ne számítsanak rá.

Kovács Réka Klaudia, amatőr író

A nevem Kovács Réka Klaudia. Jelenleg angol-német tanári szakon tanulok az ELTE-n, a szabadidőmben pedig szívesen találok ki különféle töténeteket - főleg meséket. Már kisiskolás koromtól írok, amivel nem csak magamnak, hanem az olvasóimnak is szeretnék örömet szerezni. Idáig főleg a családtagjaim és a barátaim olvasták a történeteimet, de remélem, másoknak is tetszeni fognak. Jó olvasgatást kívánok minden m...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások