Bagoly és az öreg fa

Bagoly és az öreg fa.

Bagoly és az öreg fa

Ez a mese egy tanyasi környezetben játszódik, ahol Kuvik a bagoly rátalált az öreg magányos fára.

Nos. Ezen a tanyán élt a mesében szereplő Kuvik a bagoly! Narancsvörös szemei vannak és komoly tollfülekkel rendelkezik. Szeret az ember alkotta vidéki környezetben élni. Az erdőben nem érzi igazán jól magát! Ezért aztán az ember házának padlásán, vagy a melléképületek eldugott helyein igyekszik otthont kialakítani magának!

 Aztán gyakran meglátogatja a tanya körül elhelyezkedő kis erdős szigetet. Itt szerzi be magának a táplálékának egy részét. Ugyanis bogarakat, egereket és néha a közeli tóból a békákat is szívesen elfogyasztja. És ezen a kis erdős részen találkozik egyik közeli rokonával az erdei fülesbagollyal. Aki viszont ezeken a kisebb erdős területeken és szántóföldeken érzi jól magát! De néha beköltözik a parkba, vagy erdei fenyvesekbe is. A Kuvik részben nappal is vadászik élelmet magának. Igazából éjszakai állatnak szoktuk nevezni.

 Szóval ezen a tanyán élte az életét a mi kis baglyunk! Mígnem a tanya gazdája elhatározta, hogy a padláson, ahol eddig a bagoly élt, galamboknak készít lakóhelyet. Így aztán szegény Kuvik, kiszorult a padlásról. Hirtelen nem volt otthona!

 A tanya és a kis erdős rész között, már régóta ált egy nagyon öreg magányos fa. De nem akármilyen fa volt ám! Ha jobban megfigyelte az ember szinte mosolygott. Csak azt nem mondta – gyere, ülj le egy kicsit ide mellém pihenni! A mi fülesünk, mivel a padlás már foglalt volt az erdőt meg nem igazán kedveli, hát az öreg fa ágain telepedet le és kezdett gondolkodni! Mi legyen most, hová menjen új otthont keresni? Így hát egy rövid ideig ezen a fán húzta meg magát! A tanya gazdája ezt látva, megsajnálta a tőle kiköltözött baglyot! Mivel jó szívű ember volt elhatározta, hogy nem hagyja magára a Kuvikot! Úgy gondolta segít új otthont építeni. Hiszen jó, ha tudunk egymásnak segíteni. Fogta a szerszámjait és épített a bagolynak egy kis fészekszerű házikót az öreg fa ágai közé.

Így a bagoly élhetett tovább a már megszokott élőhelyén. Az öreg magányos fa pedig boldogan befogadta a Kuvikmadarat! Örült, hogy neki is van egy lakója. A gazdának pedig nagyon hálás volt, amiért megépítette ezt a bagolytanyát! Ezek után az eddig névtelen tanyát pedig elnevezték Bagolytanyának. A tanya környékén mindenki ismerte a fa és a bagoly történetét. A Kuvik és az öreg fa pedig boldogan éltek egymás társaságában. Ha kirándulni jártok lehet, hogy ti is rátaláltok egy ilyen sok évet megélt nagyon öreg fára! Üljetek le egy kicsit a tövébe megpihenni, biztosan hálás lesz érte.