Kép forrása: saját készítésű
Bazsa Nyuszi kalandjai: Bazsa Nyuszi a Nagymamánál.
Azt kérditek, hogy ki is Bazsa Nyuszi? Ő nem ám egy odvas fában tanyát verő hosszú bajszú erdei nyuszi, nem is egy káposztán élő, kerti tapsi-hapsi. Ő egy kétéves kislány hosszú fülű, kopott hamvas-sárga szőrű, pihe-puha kabala-nyuszija. Vele van, ha elalszik, ha fáj a fogacskája, ha játszik, ha örül, ha bánatos. Figyeli, vigyáz rá, minden lépését követi, ha sír, ő vigasztalja. Milyen egy megbízható, hűséges nyuszi ez! De vajon miért hívják Bazsának? Senki sem tudja, alighanem csak a kislány maga. Az ő kalandjairól olvashattok most.
Hát eljött megint ez a nap! Hurrá megyünk a mamáékhoz! Bazsa Nyuszi épp annyiszor volt már a nagymamáéknál, ahányszor Szonjácska a születése óta. Mindig beteszik a rózsaszín pettyes kis hátizsákba, és indulás! Le a lépcsőn, kipp-kopp, ki az udvarra, be a kocsiba, berregés, robogás. Házak, autók, fák, bokrok, ki a városból. Rohan az út, nevetések, be a másik városba, állj!
Be a kapun papa karjaiba, fel a lépcsőn, nini, mama vár! Bazsa Nyuszi a hátizsák száján át figyel, hosszú füle kikandikál. Hallgatózik, kukucskál. Mit is lát, mit is hall?
Ölelések, csacsogás, puszi csattan, kacagás. Hinta-palinta, táncika, kergetés és bújócska. Hami-nyami, illatok. Pici tányér, pici kanál, pici villa, leves, sült husi, krumpli, pogácsa. Hát még sütemény, gumicukor, alma! Alexnak és Szonjának milyen jó a dolga! Bazsa Nyuszi ámul-bámul, mennyi vidám csoda tárul: labda és kirakós, mama orvos, papa boltos. Papa hátán lovaglás, sok-sok bolondozás, dunyha-barlang, csiklandozás.
Alszunk Szonja? szól a mama, fejet ráz a kislány. Hiszti, sikoly és Bazsa Nyuszi máris ugrik a hátizsákból, most van rá szükség igazából! Varázstarisznyájából buborékban énekszót fúj, pihentetőt, csillapítót.
Elcsendesül a szoba. Megyünk már haza! De az udvaron is játsszunk még mama, papa! S a kisfiú hangjára mozdul: anya, apa, mama, papa, Szonja, Alex, Bazsa Nyuszi, mind sietve gurulnak a lépcsőn lefele! Motorozás, futkározás, jó levegő, hogy elrepül máris az idő! Jöhet már a visszaút, Nagymamánál csuda jó volt!
Itt a vége, fuss el véle!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Benedek Henrietta amatőr író
Angoltanárként dolgozom egy középiskolában és szabadidőmben az unokaöcsém és unokahúgom számára írtam meséket, Bazsa Nyuszi kalandjai címmel, amely mára már kilenc mesét foglal magába. Ezeket a meséket az unokahúgom kabalanyuszija ihlette.