Buksi, a kis kóbor kutya


https://ggwebsite.com
Hirtelen egy kiskutya futott ki a bozótból.
Bőrét krém színű, dús, hosszabb szőrzet fedte. Kövérkés testével szinte elgurult. A farkát csóválva szaladt felém. Nagyon viccesen futott, mert minduntalan a nyakába kapta mind a négy lábát. Megmosolyogtam. Rend...

Kép forrása: saját

Hirtelen egy kiskutya futott ki a bozótból.

Bőrét krém színű, dús, hosszabb szőrzet fedte. Kövérkés testével szinte elgurult. A farkát csóválva szaladt felém. Nagyon viccesen futott, mert minduntalan a nyakába kapta mind a négy lábát. Megmosolyogtam. Rendkívül barátságos volt, játékos, szintre azonnal iderohant hozzám. Éhes is és szomjas is lehetett, mert lógott a nyelve. El is hiszem, mert nagyon nagy volt a hőség.

- Deje, hazaviszlet, adot neted ennivajót ész vizet!- mondta kedvesen Balázs. - Velünk, fodsz latni ész Butsi lesz a neved. - folytatta selypítve a hároméves kisfiú. A házuk előtt ment el a szomszéd kisfiú és hangosan kinevette. Ekkor Balázs megsértődött, egyszerre csak sírva fakadt. Sírt- rítt keservesen. Meghallotta anyukája és elszorult erre a szíve. Magához ölelte iciri- piciri kisfiát és vigasztalni kezdte. Aztán letörölgette pityegő- potyogó könnyeit. - Gyere, ülj ide az ölembe és mesélek neked valamit. És édesanyja meg mesél és mesélt- közben Buksi, a kóbor kutya is ott mellettük hallgatta. Mire vége lett a mesének, addigra az iciri- piciri kisfiú is megnyugodott.

-Édeszana! Miénk lejet ez a tutusz?

- Igen, persze! Kiváló és jó választás. Golden retrievernek vélem, vadászkutyának. Ez a fajta nagyon ragaszkodó, gyorsan tanul és nagyon szelíd. Megfürdetjük! Mit szólsz hozzá?

-Jaj, de jó! Jaj, de jó! - kiáltott fel nagy örömmel. Ígérem, hogy gondoskodó gazdája leszek!- Közben még a selypítésről is megfeledkezett. Örömében verselni kezdett: Társad vagyok, hozzád hűen ragaszkodom, jámbor, sőt önzetlenül szerető. De lehetek még őrkutya, vadászkutya, akár szánhúzó, vagy vakvezető. Szaglásom kifinomult, hallásom fejlett, jobban látok nálad, hiszed s vagy sem! Ugatok is és harapok is ha muszáj, húst, tápot s vizet nagyon szeretem, farkcsóválva örülök csak neked, de legjobban azt szeretem, ha játszol velem.

- Képzeljétek! Balázs, az iciri- piciri kisfiú - mire végig mondta a verset, már egyáltalán nem selypített.

- Jaj, de jó! Jaj, de jó! - kiáltott fel nagy örömmel. Itt a mese vége. Boldogan éltek, míg meg nem haltak. Egyszer ti is látogassátok meg őket!

Gani Zsuzsanna, hobbi meseíró, történetíró, versíró

Hét éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. De írok érzékenyítő meséket is, melyek az alapvető emberi normákra tanítanak. Szívesen írok tündérmeséket, illetve rövid állatmeséket is. Hobbiból írogatok. Kedvenc költőm: Petőfi Sándor. Folyóiratokban, antológiákban jelententek, jelennek meg verseim, meséim, történeteim. Egy költe...