Cicakalandok_7.: Az új lakótárs

Cicakalandok_7.: Az új lakótárs.

Az új lakótárs

A napok óta tartó esőzés miatt most szüneteltette a két cica a kedvenc időtöltését, a tornácon szunyókálást. Persze jól megvoltak ők a szobában is, Hékás kedvenc helyéről, az ablakpárkányról figyelte a külvilágot. Pajtás pedig szeretett foteljében durmolt naphosszat. Néha egy kis kergetőzésre időt szakítottak, Erzsi mama nagy bánatára. Ugyanis ilyenkor sok dolog a földre került, volt, hogy több darabban. Lassan az összes törékeny tárgy a szekrények tetejére költözött, hogy ne legyen útban a cicaedzések alatt.

– Jocókám, kapd fel az esőkabátodat, ki kéne vinni a szemetet! – kérte unokáját a nagymama.

A sok telefonálás után jól esett a fiúnak is a mozgás, meg szeretett az esőben mászkálni kicsi kora óta. Néhány perc elteltével Jocó szirénázva szaladt be a lakásba.

– Ninó, ninó, … beteget hoztam. Gyere, nagyi, gyógyítsuk meg ezt a sünit! – azzal az asztalra tett egy didergő, csuromvizes, apró sünkölyköt.

– Szegény tüskés, ott kuporgott a kuka mellett. Úgy látom, valami történt a lábával, mert sántikálva próbált menekülni.

A nagymama gyorsan újságpapírt rakott a süni alá, és ő is kíváncsian szemlélte a megszeppent kis jószágot.

– Még jó, hogy az eső tisztára mosott, különben nem lehetnél itt a szobában. Na kis Tüsi, neked tüske ment a lábadba! Jocó, hozd gyorsan a fertőtlenítőt, meg egy gumikesztyűt!

Jocó újra szirénázni kezdett, úgy érkezett az elsősegélydobozzal a konyhából. A cicák már a süni érkezésekor is felélénkültek. Most pedig teljesen összezavarodva kapkodták a fejüket. Hol nagyira, hol Jocóra pillantottak értetlenül.

– Meg is van az a fránya tövis – húzta ki Erzsi mama a süni talpacskájából a belefúródott hegyes valamit. – Valószínűleg a kerítés melletti rózsabokor mellett sebesült meg ez kis sünkölyök. Beragasztjuk a talpát, és éjszakára bent fogjuk. Reggel, aztán ha jobban lesz, mehet vissza a családjához. Készítünk neki egy jó kis kuckót!

Térült-fordult a nagymama és egy cipősdobozzal meg néhány rongydarabbal jött vissza a szobába. A sünt elhelyezték a kibélelt dobozba, egy kis tálkába még vizet is készítettek neki, hogy ne szomjazzon.

– Hékás, Pajtás! Gyertek közelebb, bemutatom új lakótársatokat, Tüsit! – hívta a cicáit Jocó.

A kiscicák kellő óvatossággal közelítettek a dobozhoz, ilyen összegömbölyödött, tüskés jószággal még nem találkoztak. Hékás még egy pacsival is próbálkozott, de ijedten húzta vissza mancsát a sün tüskéiről.

– Vigyázz, Pajti, mert ennek az állatnak tele van a háta karmokkal!

Közben a süni iszogatni kezdett a tálkájából, meg az időközben behozott almadarabokat szimatolgatta. A bámészkodó cicákra ügyet sem vetett. Látott ő már ilyeneket, tudta, hogy nem kell tőlük tartania. Jocó újra a telefonja gombjait kezdte nyomkodni, mert látta, hogy a három állatka jól viselkedik.

– Azért a nevedet megmondhatnád! – méltatlankodott Pajtás. – Ő itt a bátyám, Hékás, én meg Pajtás vagyok, Jocó meg a gazdánk.

– Hm…hm… – morgolódott a süni. – Teleszájjal mégsem beszélhetek, én jólnevelt sün vagyok. Egyébként meg Sün Soma a becsületes nevem. De csavargó Somának is hívnak, mert mindig útra kelek, hogy felfedezéseket tegyek. Most is előre jöttem a kertünkből, hogy egy kis világkörüli útra induljak. Kíváncsi voltam, hogy mi van az utcán, azért másztam be a kerítés előtti bokor alá. Sajnos semmit nem láttam abból a világból, de a lábam nagyon megfájdult. Aztán jött ez a fiú, meg a néni … és már nem is fáj a lábam.

A cicák nagyon megörültek, hogy egy másik világjáró állattal ismerkedhettek meg. Ők is elmesélték, hogy milyen kalandjaik voltak mostanában a világban. A süninek főleg az tetszett, hogy Jocó biciklivel fuvarozta őket a barátaihoz.

– Bárcsak egyszer én is utazhatnék biciklin! – ábrándozott Soma.

– Legközelebb megkérjük a gazdit, hogy téged is vigyünk el biciklizni – ígérte meg Pajtás.

Még sokáig beszélgettek Somával a kismacskák, aztán Hékás ásítozva jelezte a többieknek, hogy itt a takarodó ideje. Miután jó éjszakát kívántak egymásnak, hamarosan álomba szenderültek az állatkák.

– Na mára elég legyen a telefonozásból! – hallotta nagyi hangját Jocó.

– Majd holnap innen folytatjuk! – fejezte be a beszélgetését a fiú. – Jó éjt neked is Tüsi, szép álmokat, fiúk! – köszönt el szobatársaitól Jocó.