Barion Pixel

Csupi és az eltűnt bicikli


Egy meleg nyári délután Csupi a kis medvebocs éppen indult fagyizni, mikor kopogtattak az ajtaján. Csupi kinyitotta és megpillantotta Rudit a nyuszit.
-Szia! De jó újra látni, olyan rég találkoztunk-mondta Csupi
-Szia. Ne haragudj, sok a dolgom és ...

Kép forrása: Meskete által generál kép

Egy meleg nyári délután Csupi a kis medvebocs éppen indult fagyizni, mikor kopogtattak az ajtaján. Csupi kinyitotta és megpillantotta Rudit a nyuszit.


-Szia! De jó újra látni, olyan rég találkoztunk-mondta Csupi


-Szia. Ne haragudj, sok a dolgom és kevés a szabadidőm. Most is csak azért jöttem, hogy kérjek egy kis mézet, mert megfáztam és tudom,hogy nálad mindig van.-mondta rekedten


-Semmi gond megértem. Ott a méz a polcon, vegyél amennyit szeretnél, én addig elugrom fagyiért, mert a csokifagyi a kedvencem és mindig az fogy el a leghamarabb, nem akarok lemaradni róla, de pár perc és itt vagyok.


-Rendben, menj csak-mondta Rudi


Csupi szaladva ment a tóig ahol Gombóc a süni a fagyit árulta. 


-Egy csokifagyit kérek-kiabálta még mielőtt odaért volna


-Sajnálom, épp most fogyott el, de van még banános.

-Azt nem szeretem  -mondta Csupi szomorúan

-Itt az enyém-mondta Tóbiás a teknős 

-Ez nagyon kedves tőled, de nem eszem meg előled

-Semmi gond én szeretem a banánosat is-mondta mosolyogva és odaadta a fagyiját Csupinak

-Köszönöm -mondta Csupi boldogan és örömében ugrándozva tartott haza. Mire hazaért meg is ette a fagyit. Rudi már nem volt ott, csak egy cetli az asztalon amin ez állt:

-Ne haragudj Csupi, de nem tudtalak megvárni. Köszönöm a mézet. Jövő héten hozok cserébe egy kosár almát. 

Csupi elszomorodott, hogy egy csoki fagyi fontosabb volt neki mint hogy a régen látott barátjával legyen. 

-Nem baj, jövő héten úgy is találkozok vele újra- gondolta 

Ekkor észrevette hogy a biciklije ami a sarokban volt eltűnt.

Mérgesen rohant Tóbiáshoz.

-Ezt nem fogod elhinni!

-Mi történt? -kérdezte Tóbiás meglepetten

-Rudi ellopta a biciklimet.

-Azt a szép kéket amit Barnitól a mókustól kaptál?

-Igen azt-mondta Csupi sírva 

-Biztos vagy benne hogy ő volt?

-Igen. Egyedül hagytam a házban és mire hazaértem se Rudi nem volt ott sem a biciklim, csak egy cetli Ruditól, hogy nem tudott megvárni.

-Beszétél vele?- kérdezte Tóbiás 

-Nem. Mit beszéjek egy tolvajjal?

-Csupi barátok vagytok, most emiatt már szóba sem állsz vele? Biztos meg volt az oka, hogy elvitte.

Csupi erre már nem mondott semmit, csak hazament.

Pár nap múlva újra összefutott Tóbiással 

-Szia Csupi.Na beszéltél Rudival?

-Nem és nem is fogok. Próbált keresni, de leráztam. Legyen boldog a biciklimmel-mondta mérgesen

-Csupi már régóta barátok vagytok és..

-Már nem -vágott közbe Csupi

Ahogy ezt kimondta megjelent Barni a mókus Csupi biciklijével.

-Sziasztok. Köszi Csupi hogy kölcsön adtad a biciklid. Vigyáztam rá nagyon.

-Nálad volt a biciklim? -kérdezte Csupi meglepődve 

-Igen. Múlt héten mondtad, hogy bármikor elvihetem. Mondtam Rudinak, hogy azért szóljon neked, mert te nem voltál otthon. Nem szólt?

-Nem.

-Azt hiszem itt az idő, hogy beszélj Rudival.-nézett Tóbiás Csupira szigorú tekintettel 

-Igazad van -mondta Csupi és szólt Rudinak,hogy jöjjön át mert szeretne beszélni vele

Mi a baj?-szögezte egyből Csupinak a kérdést Rudi, ahogy az kinyitotta az ajtót.

-Láttad, hogy valami bajom van?-kérdezte Csupi meglepetten 

-Igen, hisz régóta ismerlek és nem szoktál ilyen lenni mint az elmúlt pár napban voltál.

-Jól érezted. Azért voltam ilyen, mert azt hittem, hogy elloptad a biciklimet.

-Nem loptam el. Barni vitte el, rá is írtam a cetlire. Megvan még?

-Igen, és ezen csak annyi áll, hogy nem tudtál megvárni-mondta Csupi kicsit mérgesen

-A cetli másik oldalára írtam. Nézd meg!

-Tényleg itt van..

-Csupi barátok vagyunk, tudod hogy nekem bármit elmondhatsz. Lehet mérges lettem volna a feltételezésen is, de hamar tisztázódott volna a félreértés, ha odajöttél volna megkérdezni.

-Igazad van, ne haragudj.

-Nem haragszom csak bánt. Évek óta barátok vagyunk, meg tudtuk volna beszélni, de te inkább leráztál.

-Ebben is igazad van. Sajnálom, és megértem, ha ezután már nem akarsz barátkozni velem.

-Ne beszélj butaságokat. Egy ilyen miatt nem ér véget a barátságunk. Mindenki tévedhet, de mindent meg lehet beszélni, nem egyből elítélni a másikat, és most gyerünk fagyizni, nehogy elfogyjon a csokifagyi,  és átölelte Csupit. ❤️

Danka Katalin, Meseíró

Ezt a mesét írta: Danka Katalin Meseíró

Sziasztok Az életemben sokszor tervben volt az írás, talán azért mert szeretek olvasni. A megható, tanulságos, motivációs történetek azok amiket szeretek és ilyen meséket próbálok írni. Szeretném ha a meséim egy élményt adnának nem csak a gyerekeknek hanem a szülőknek is. Ami mindenkit elgondolkodtat, meghat és még másnap is a hatása alatt lesz.

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások