Barion Pixel

Egy fényes csillagról


http://mocorgohaz.hu/

Tiszta égbolt volt, éppen telihold. Az égen sehol egy felhő, milliárd csillag borította be a fenséges égboltot.
A milliárd csillagból egy csodálattal pásztázta végig az eget.
-Mennyi gyönyörű, csodálatos csillag ragyogja be a kék eget! - gondolta m...

Kép forrása: rawpixel.com

Tiszta égbolt volt, éppen telihold. Az égen sehol egy felhő, milliárd csillag borította be a fenséges égboltot.
A milliárd csillagból egy csodálattal pásztázta végig az eget.
-Mennyi gyönyörű, csodálatos csillag ragyogja be a kék eget! - gondolta magában.
-Bárcsak én is olyan fénylő, ragyogó lehetnék, mint a többiek. Szeretnék én is világítani, és fontos lenni legalább egy valakinek. A Göncöl szekereket mindenki ismeri. Én viszont semmi vagyok.
Szomorúan gondolta végig mi végre van ő az égen, de semmi jó okot nem talált rá. Bánatában elhatározta, hogy elbújdokol olyan szegletében az égboltnak, ahol nem lesz útjában senkinek, meg amúgy sincs semmi fontos szerepe, hisz úgysem fog ő  hiányozni senkinek. El is döntötte, hogy a következő éjjelen világgá megy.
Eközben a csillagok alatt egy kis hajó ring a kéklő tengeren. Az egyik hajós épp arról mesél társainak, hogyan találnak haza minden hosszabb hajóút után, hogyan tudnak biztonságban partot érni.
-Látjátok azt a kis csillagot az égen, ami a holdtól keletre található, és a fényes sarkcsillag alatt fekszik? Na az a csillag minden éjszaka nyugati irányba mozdul, így mutatja pontosan a haza vezető utat bárhol is járok. Mindig csak őt kell figyelni, és ő hazavezet.
És valóban. Reggelre a kis hajó biztonságban kikötött otthonukban.
Másnap éjjel ismét kihajózott a kis csapat halat fogni. Jól is sikerült a halászat, megtelve a kis hajó hallal, hosszú úttal a hátuk mögött, elindultak hazafelé.
Csakhogy a vezércsillaguk eltűnk. Keresték mindannyian, volt aki távcsővel is, de sehol se látták az égen. Nagy bajban voltak, mert közeledett egy kisebb vihar, és igen messze hajóztak az otthonuktól. Kisebb riadalom támadt az emberek között.
Ekkor egy barátságos, szelíd aprótermetű madár pihent meg a hajó korlátján. Látta, hogy a halászok össze vannak zavarodva és félnek. Csöndesen figyelt, és próbált rájönni mi lehet a baj. Hamar kiderült számára is, hogy sajnos a vezércsillaguk nélkül, nem találnak haza a hajósok.
A kismadár gyorsan végiggondolta a lehetőségeket, és mielőtt elment volna a bátorsága, útnak indult, gyenesen fel az égig. Elhatározta, hogy megkeresi azt a kiscsillagot, és megkéri vezesse haza a kis hajót. Nagyon megsajnálta a hajósokat, és mindenképp szeretett volna segíteni rajtuk.
Hosszú út állt előtte, tudta jól, de nem tántorította el semmi céljától. Repült, egyre csak repült, magasra és még magasabbra, pihenni most nem lehetett. Fáradozása nem volt hiába, felért a fényes  csillagokhoz. Rögtön meg is szólította az első csillagot.
- Kedves fényes csillag, nem tudod hol találom meg azt a kis csillagot, aki mindig a sark csillag mellett volt és nyugati irányba tartott?
- Sajnos nem tudom hol lehet, már mi is hiányoljuk őt. Reméljük nem hullott le az égről. De kérdezd inkább a sark csillagot, hátha ő tud segíteni.
- Köszönöm a segítséget! - hálálkodott a kismadár.
Így hát tovább repült, továbbra is érdeklődve mindenkitől a kis csillag felől. Hosszú út után elért a sarkcsillaghoz.
- Kedves csillag! Tudnál nekem segíteni? Itt ragyogott melletted eddig egy kis csillag, ő mutatott utat a hajósoknak a tengeren, de most eltűnt, és akik számítottak rá, most nagy bajban vannak.
- Kedves kismadár! Úgy örülök, hogy itt vagy! Azt hiszem nagyon el lehetett keseredve a kis csillag, mert egy szót sem szólt, el sem búcsúzott, és mire észrevettem hogy elment már késő volt. Remélem sikerül megtalálod őt, nagyon megszerettem őt, és a többi csillag is, és nagyon hiányzik nekünk.
- De hát ha itt szerették őt, akkor vajon miért ment el? Főleg búcsú nélkül?
- Azt hiszem ez főleg az én hibám. - szomorkodott a sarkcsillag.
- Ezt hogy érted?
- Tudod kismadár túlságosan el voltam foglalva magammal. Csak arra figyeltem, hogy mindig szépen, fényesen ragyogjak, én legyek a legcsillogóbb csillag. Sose mondtam a kis csillagnak, hogy milyen jó nekem a társasága, mennyire örülök, hogy itt van mellettem, és milyen fontos nekem.
- Talán még nem késő! - bizakodott a kismadár. - Mégis van ötleted merre induljak?
- Van egy hely, ahová elmehetett. Egyszer hallottuk, hogy hol élnek azok a csillagok, akiknek a fénye kihunyóban van. Tudom is az utat. De én sajnos nem mozdulatok innen.
- Semmi gond! Csak mond az utat, és én visszahozom!
Azzal a kismadár határozott utasításokkal ellátva, pontos térképpel a fejében útnak indult. Most már igazán sietni kellett. Nem sok ideje maradt. Szerencsére még a szél is a segítségére volt. Hamar megtalálta azt a helyet, ahová a sarkcsillag küldte. Nem telt bele sok idő, és a kismadár azonnal észrevette a szelíden, de fényesen ragyogó kis csillagot. Itt van hát, megtalálta!
- Kedves kis csillag! De jó hogy megtaláltalak! Vissza kell jönnöd, nagy szükség van rád!
- Miről beszélsz kismadár? Nekem nincs semmi hasznom! Én nem vagyok jó semmire, nem veszi hasznomat senki. Észre se lehet engem venni a sarkcsillag ragyogó fénye mellett!
- Nagyon tévedsz kis csillag! Nélküled egy hajónyi halász csak a tengeren hánykolódik, és nem talál haza! Nélküled esélyük sincs újra hazaérniük, és épp egy vihar közeledik feléjük! Azonkívül a csillagszomszédaidnak is nagyon hiányzol. Főleg a sarkcsillagnak! 
- Komolyan beszélsz? - csodálkozott a kis csillag.
- Bizony! Minden szó igaz! Na indulunk akkor? - sűrgette a kismadár!
- De még mennyire! Fogalmam sem volt róla, hogy ilyen fontos vagyok! Egy percet sem veszíthetünk!
Azzal rögtön útnak is indultak, sebesebben haladva, mint ahogy a szél fúj!
A csillag visszakerült a helyére, és mindenki nagyon örült a viszontlátásnak! Megfogadta a sarkcsillag is, hogy ezúttal jobban figyel majd minden egyes kis csillagra, aki a közelében van. 
A hajósok is rögtön észrevették vezércsillagukat az égen, és azon nyomban  elindultak a csillaguk után, a hazavezető úton. 
Hamarosan biztonságban meg is érkeztek, de fogalmuk sem volt róla mi történhetett az este folyamán. A csillag sokáig nem volt sehol, aztán hirtelen megjelent az égen. Vajon hogy történhetett? 
 
( Sokszor mi sem tudjuk hogyan zajlanak bizonyos események az életünkben. Sokszor észre sem vesszük mennyire fontosak vagyunk a környezetünknek, milyen fontos feladatunk van. Pont mint a kiscsillag. Sokszor nem is sejtjük, hogy honnan kapunk segítséget, ki az aki közben jár az érdekünkben. Pont mint a kismadár. Sokszor nem mutatjuk ki mennyire fontosak nekünk a közelünkben élő emberek. Pont mint a sarkcsillag. 
Sokszor észre sem vesszük, mennyire másokra vagyunk utalva az élet tengerén. Pont mint a hajósok.) 
 
Kiss Gabriella, amatőr

Ezt a mesét írta: Kiss Gabriella amatőr

Üdvözlök minden kedves meserajongót! Nagyon élvezem a meseírást, igyekszem általuk értékeket is közvetíteni az olvasó felé, mint a család, a barátság fontossága, a természet, a környezet szeretete, és az egymás segítése, támogatása. Remélem tetszeni fognak a történeteim, próbáltam nem túl magasra rugaszkodni a valóságtól, akár valós eseményként is felfoghatnánk az olvasottakat. Szeretettel ajánlom, én azzal írtam a m...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások