Kép forrása: kepguru.hu
Első lépéseim (Julcsi dala).
A szoba közepén állok
ez már magában is álom
a lábaim inognak, ahogy a
súlyom ránehezül az izomra.
Aztán egy hang szól valahol távol:
Na gyere, gyere, na látod?
Elindulok a hang felé
nehezen, lassan és inogva
csak pár lépés, csak valahogy kibírjam.
Aztán kicsúszik a talaj és sikonga
már-már szállok,
mert anyám karjával átfog.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Álmosan indult a Karácsony reggel. A nappaliban fenségesen pompázott a plafonig érő fenyőfa. Nem villognak az esti fények, sem a csillagszóró ezer apó csillaga. Hanna felébredt és odaszaladt a fa e...
Elolvasom
Hanna öltözz! – megyünk vásárolni. De mikor mehetek már egyedül a boltba? Szólt oda Hanna készülődés közben. Majd ha már nagy leszel. – válaszoltam. Ahogyan kimondtam abban a pillanatban már el is ...
Elolvasom
Már mozdul, és libben. Ahogy nyújtóz, csak biccent. Aztán fordul, és spiccel. Majd hajlik, nem zizzen. Még forog, bár szisszen, de elszáll, teli hittel. Majd lassul, csak pilled. A haja rá libben. ...
Elolvasom
Csak ne sírjál, csak lassan lépegess, csak ne szaladj át az úton, csak egyél az óvodában, csak vigyázz a biciklivel, csak figyelj az iskolában, csak ne hallgass hangos zenét, csak kapcsold ki néha ...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Bedőcs Magdolna amatőr meseíró
Nyugdíjas vagyok, két felnőtt gyermek édesanyja és két kislány nagymamája. Témáim a gyermekkoromat idézik, az ötvenes és hatvanas évek világából. Szeretném az akkori életformát megmutatni a családom és az olvasók számára. A meséim a "Mama igaz meséi" sorozat részei.