Kép forrása: kepguru.hu
Első lépéseim (Julcsi dala).
A szoba közepén állok
ez már magában is álom
a lábaim inognak, ahogy a
súlyom ránehezül az izomra.
Aztán egy hang szól valahol távol:
Na gyere, gyere, na látod?
Elindulok a hang felé
nehezen, lassan és inogva
csak pár lépés, csak valahogy kibírjam.
Aztán kicsúszik a talaj és sikonga
már-már szállok,
mert anyám karjával átfog.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Így hívták a kutyánkat, azt a fekete, loncsos, bozontos, öreg pulit. – Az oroszok hagyták itt. Anyám ezt szokta mondani. Ha ő hagyta itt, hát jól tette, gondoltam én. Mert a maszat nagyon jó játszó...
Elolvasom
A szoba közepén állok ez már magában is álom a lábaim inognak, ahogy a súlyom ránehezül az izomra. Aztán egy hang szól valahol távol: Na gyere, gyere, na látod? Elindulok a hang felé nehezen, lassa...
Elolvasom
Gyere dinnyézni mama! Robbant be Hanna az előszoba ajtaján. Bár a délutáni szunyókálásomban zavart meg, de nagyon jól tudja, hogy egy kis dinnyézésre mindig kapható vagyok. Na vajon milyen lesz a d...
Elolvasom
Csak ne sírjál, csak lassan lépegess, csak ne szaladj át az úton, csak egyél az óvodában, csak vigyázz a biciklivel, csak figyelj az iskolában, csak ne hallgass hangos zenét, csak kapcsold ki néha ...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Bedőcs Magdolna amatőr meseíró
Nyugdíjas vagyok, két felnőtt gyermek édesanyja és két kislány nagymamája. Témáim a gyermekkoromat idézik, az ötvenes és hatvanas évek világából. Szeretném az akkori életformát megmutatni a családom és az olvasók számára. A meséim a "Mama igaz meséi" sorozat részei.