Foltos mackó rönkháza 3.

Foltos mackó rönkháza 3..

/3. rész/ Mackó

Eljött az osztálykirándulás napja, Boldizsár amíg a busz el nem indult, az egyik barátját kereste, aki hátrébb ült tőle.A hátizsákját az ülésen hagyta, nem vette észre, hogy a zöld sálas mackó kiesett belőle.
A mellette levő ülésen Pannika ült, aki egy könyvet olvasott, amikor a szeme sarkából mintha azt 
látta volna, hogy Boldi sálas mackója leugrott volna az ülésről. Leugrott. Nem leesett, hanem leugrott.
Biztosan rosszul láttam, gondolta Pannika. A macik nem mozognak. Lenézett a lába mellé, de a maci nem volt ott. Ez nagyon fura, gondolta ismét. Hova lett? Lehajolt jobban, benézett az ülés alá, a macit pedig már egészen hátul látta. Hogy került oda? Á, biztosan fékezett a busz és hátracsúszott. Várjunk csak, de hiszen a busz a parkolóban áll. Pannika kinyújtotta a karját, hogy elérje a mackót, addig nyújtózkodott, amíg végre ki tudta szedni onnan. A szeme elé emelte, még hunyorgott is kissé, de a mackó semmi életjelet nem adott, meg sem rezdült. Ez akkor is egy fura mackó lehet, gondolta. Egyébként is hol lehet ilyet venni, mert nem láttam még hasonlót sehol sem. Majd Boldit megkérdezem. Közben a busz indulni készült, Boldi visszajött a helyére, de ahogy a jármű kanyorodott, kissé elveszítette az egyensúlyát, meglökte Pannikát, akinek a kezéből a mackó beesett az ülés mellé. Pannika segített Boldinak leülni. Később, amikor szálltak le a buszról az iskolánál, Boldizsár hamar elindult a bicikli-tároló felé,mert kerékpárral járt iskolába. Pannika még segített a tanító néninek átnézni a buszt, nem maradt-e szemét valahol. Amikor a táskáját felvette a hátára, eszébe jutott Boldi mackója. Szétnézett az ülések körül és meg is találta, futotta kerékpár-tároló felé, de Boldi biciklije már nem volt ott és nem is látta sehol sem az osztálytársát, aki már biztosan hazament.
Így alakult, hogy Mackót hazavitte. Azt gondolta, majd az iskolában visszaadja. De Boldi nem jött iskolába, lázas lett, azt mondta a tanító néni, amikor kérdezte. Akkor berakom a padjába, majd megtalálja, ha meggyógyult, gondolta Pannika. Elérkezett a hétvége, Boldizsár még otthon volt, mert köhögött, a takarító néni pedig minden padba benyúlt, kikotorta a kezével a szemetet  egy nagy zsákba, nem vette észre Mackót, ami a zsákba került. Amikor tele lett a zsák, kikerült a szeméttárolóba, de Mackó szerencséjére, valami kiszakította a zsákot, ő pedig egy kis adag papírral együtt a földre pottyant.  Amikor minden elcsöndesedett, már nagyon sötét volt, Mackó pedig elindult, de nem tudta, hogy merre is kéne mennie, nem ismerte az utat Boldizsárék háza felé. Úgy döntött, elbújik valahol, az iskola előtt, aztán majd, amikor Boldizsár megy hazafelé, majd követi. Eltelt a hétvége, a hétfő délelőtt, délben aztán rengeteg gyerek sietett ki az iskolából, Mackó a bokorból figyelte őket, amíg észre nem vette Boldizsárt. Gyorsan követni kezdte, de ez nehéz volt, mert valahányszor a közelben volt valaki, gyorsan hátra vágta magát és mozdulatlanná dermedt, aztán Boldi a biciklivel el is tűnt a szeme elől, azt sem látta, hogy melyik utcába fordult be. Ahogy mendegélt az egyik utcában, csak úgy, találomra, egyszercsak egy kóbor kutya jött feléje. El akart bújni, de a kutya gyorsabb volt és már szaladt is el Mackóval a szájában. A kutya talált valami jó helyet magának, Mackót rágcsálta, az egyik fülét le is szedte, aztán megunta és otthagyta. Na most aztán sosem találok haza, gondolta Mackó.
Azért elindult, hátha az iskolát sikerül megkeresni. De végül mire reggel lett, a vegyesbolt mellett kötött ki, 
ott mozdulatlanul kellett maradnia, mert már jöttek-mentek az emberek. Nem bánta, mert már nagyon álmos volt, el is aludt.
Nagyanyó az erdei ösvény felől az élelmiszer-boltba tartott, ami a vegyesbolt mellett volt. Szokása szerint, a lába előtt az utat nézte, nehogy megbotoljon, mégis belerugott valamibe. Megnézte, mi lehet az, hát ez Mackó, még a zöld sál is rajta van, igaz, jócskán szétfoszolva, meg az egyik füle is hiányzik, de azt lehet neki varrni másikat, meg kötni új sálat is. Nagyanyó jó alaposan eltette a táskájába az így előkerült Mackót, megvette a boltban, amikre szüksége volt, aztán amikor hazaért, az volt az első dolga, hogy Mackót alaposan megfürdette, majd a kemence mellé tette megszáradni. Mikor megszáradt, kapott új fület, sálat is. Munka
közben észrevette, hogy a mackó pocakján egy kis részen, bújik ki a tömőanyag, egy szakadáson keresztül. Ide rávarrogatott egy foltot. Nagyanyó úgy gondolta, majd valamelyik nap, dél körül az iskolánál megvárja Boldizsárt, hogy visszaadja neki az immár foltos Mackót. Az idős asszony egy pillanatra magához ölelte a szépen rendberakott játékmackót, mielőtt letette az asztalkára, azt kérdezte,
- Ugye elmeséled hogy kerültél a bolt elé? 
-Majd inkább máskor. Suttogta Nagyanyó fülébe Mackó.