Barion Pixel

Gyöngycsibék fogócskáznak

Csodálatos reggelre ébredtek a gyöngycsibék. Ragyogott a napocska és sok színes pillangó repkedett az égen. A gyöngycsibék szaladgáltak az udvaron, kedvenc játékukat játszották, fogócskáztak. Hiába szerették mégis gyakran vitatkoztak játék közben. Vajon most másként lesz?

- Megvagy! – kiáltotta Kéki Kari, amikor utolérte Világ Vilit.

- Rendben, akkor most én vagyok a fogó! Kit is fogjak meg? – kérdezte Vili és indult is Babi után.

- Miért kell mindig a legkisebbet kergetni? – háborgott Babi és már szedte is a pici lábait.

- Te nem szeretnél játszani? – kíváncsiskodott Vili.

- De szeretnék… - szólt vissza futás közben Babi.

- Akkor fuss! – javasolta Lali, de akkor már Vili utol is érte.

- Nem akarok fogócskázni! – ült le duzzogva Babarózsa Babi.

- Mi a baj? – állták körül a többiek, de nem kaptak választ.

- Meséld el, hogy mi bánt! – biztatta Rozi.

- Engem mindenki utolér... – panaszkodott a legkisebb csibelány.

- Ez valóban így van – állapította meg Rozi – téged gyakran elkapnak fogócskázás közben.

- Igen, erről beszélek – csipogta Babi.

- Persze, hogy elkapnak, mert lassabban futsz, mint a többiek – indokolta Lali.

- De én senkit se tudok megfogni, akkor én örökké csak fogó leszek? – kérdezte szomorúan.

- Igen, te leszel az örök fogó! Vagy azt akarod, hogy pipiskedjek előtted, hogy meg tudjál fogni? Miért tenném, amikor én jó futó vagyok? – érdeklődött, de kissé gúnyolódva Kéki Kari.

- Ne bántsd! – szólt Karira Cili – igaza van Babinak. Nem lehet, hogy ő állandó fogó legyen. Találjunk ki valamit!

- Ne kergessük Babit, akkor nem fogja meg senki és nem lesz gond! – javasolta Világ Vili.

- Azt akarod mondani, hogy én ne játsszak? – kérdezte szomorúan a csibelány.

- Igen! Ha nem fogócskázol velünk, akkor nem fogunk megfogni és nem lesz okod duzzogni – magyarázta tovább Vili.

- Ezt nem gondolhatod, komolyan! Azért zárjuk ki a játékból, mert lassabban fut, mint a többiek? – kérdezte dühösen Cili.

- Ő problémázott… - magyarázkodott Vili.

- Igen, ő szólt, mert igaza van! De nem az a megoldás, hogy kimarad a játékból! - mondta el újra Cili.

- Igazából, akkor érdekes a fogócskázás, ha felváltva vagyunk a fogók. Szerintem segítséget akart kérni  Babi és találjunk ki valamit! – tanácsolta Rozi.

Sok-sok ötlet vetődött fel, végül a következőben állapodtak meg…

- Tehát, aki Babit akarja megfogni, az csak addig szaladhat utána, amíg közben 10-ig számol hangosan. Ha annyi ideig nem éri utol, akkor más után kell futnia – összegezte Lali a megbeszélteket.

- Rendben, de mi lesz akkor, ha mégis megfogjuk Babit? Én nagyon jól futok, biztosan utolérem… - érdeklődött Kari.

- Te nagyon szeretnéd, hogy Babi legyen a fogó! – állapította meg Cili.

- Igazad van! Nagyon tetszik, amikor szedi a pici lábait – mondta nevetve Kari.

- Rendben, akkor fogjál meg! – fordult Kari felé Babi.

- Köszönöm az „engedélyt”, meg is foglak, de az a kérdés, hogy akkor, hogyan folytatódjon a játék?

- Én kitaláltam! Én kitaláltam! – kiáltott fel hirtelen Rozi.

- Igen? Akkor halljuk az ötleted! – sürgette Kari.

- Ha elkapja valaki Babit, akkor nem fogócskázunk tovább... – kezdte Rozi.

- Neeem??? Vége a játéknak? Ezt találtad ki? – kérdezte döbbenten Kari.

- Várj! Szeretném folytatni… Tehát nem fogócskázunk tovább, hanem kidobót játszunk. A kidobó Babi lesz, és akit kidob, az lesz az új fogó. Aztán újra fogócskázunk, amíg valaki újra megfogja Babit – fejezte be Rozi.

- Ez nagyon jó ötlet!

- Nekem is tetszik! Nekem is!

- De jó! Így kétféle játékot játszhatunk! – lelkesedtek a gyöngycsibék.

- Mit szólsz az ötlethez Babi? – érdeklődött Rozi.

- Nekem is tetszik! Célozni nagyon tudok! – mondta nevetve Babi.

- Te is beleegyezel Kari? – tudakolta Rozi a csibefiútól.

- Igen, beleegyezek! Most, hogy megegyeztünk, futás Babi, mert megfoglak! – toppantott egyet Kari.

- Azért egy kis előnyt kérek! És tudod, hogy számolni is kell? – de már szedte is a pici lábait a csibelány.

- Tudom 1, 2, … mindjárt utolérlek! – és már szaladt is Babi után.

- Cselezd ki Babi! Te vagy a fürgébb! …8, 9 és 10! Letelt az idő, Babit nem sikerült megfognod Kari! – mondták nevetve a többiek.

- Most te nyertél Babi! De a következő körben megfoglak! – ígérte Kari.

A gyöngycsibék még sokáig fogócskáztak vagy kidobóst játszottak.

Nagyon izgalmas volt a játék. Babi néha lassabban futott, hogy megfogják, és újra kidobós következzen. Ezt többen is észrevették és szóvá tették.

- Babi, futás! Nem szabad lassítani! Gyorsítsanak a fiúk és fogjanak meg! És akkor lesz kidobós játék – figyelmezették a csibelányok.

Babi beletörődött, hogy csak néha van kidobós játék. A sok futástól egyre ügyesebb lett. Olyan ügyesen futott cikk-cakkban, hogy  a fiúk egyre ritkábban tudták megfogni. Ez a délután csodásan sikerült, hiszen ezek után valóban a fogócskázás lett a legizgalmasabb játékuk, egy kis kidobós játékkal vegyítve.

Hollenczerné Balogh Ilona, amatőr "blogger és meseíró"

Hollenczerné Balogh Ilona vagyok, akinek a matektanítás mellett a „gyöngyélete” van… Miért is? Lassan 25 éve foglalkozom gyöngyfűzéssel. Az iskolámban az elmúlt években számos hitelesített magyar gyöngyfűzési rekordot állítottunk fel a tanítványaimmal. A Bigyi-Bogyó blogomon ezekről a rekordokról sokat olvashatsz. Vajon miért írok a gyöngyfűzési tevékenységemről, amikor ez egy meseportál? Az elmúlt évek sorá...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások