Háziállatok, háziszárnyasok

Háziállatok, háziszárnyasok.

Hangosverselő: Gani Zsuzsa

Szarvasmarha

Egyszer élt egy nagy tanyán,

egy szarvasmarha család.

Bika hordta a szarvát,

követték is a szavát!

Bú- bú- bú, a szavát.

Szúrós volt a két szeme,

erős volt a külleme.

Tehén adta a tejet,

bocit etette vele.

Bú- bú- bú, etette.

Finom volt a friss húsuk,

széna, szalma a kosztjuk,

istálló az odujuk,

mú- mú- mú, az odujuk.

Sertés

Disznóólban, csűr között,

hím, kan disznó döcögött.

Koca anyó malac fölött,

sonka lábán röfögött.

Ó, de finom húsa, bőre,

és hasznos az ecset szőre.

Uííí, ki a legelőre,

túrom, túrom egy- kettőre!

Itt egy rovar, ott egy lárva,

jól lakom ma vacsorára!

Otthon vár a finom moslék,

ha jól laktam, úgy táncolnék!

Uííí, uííí, uíííí..

Juh

Mi vagyunk a gyapjas juhok,

a kos fején görbe tulok.

Mi palotánk meleg akol,

hol a bárány vígan dalol:

Beeeeee

Gyapjunk bélelt, bizony- bizony,

tejünk, húsunk nagyon finom.

Szeretjük a fűs legelőt,

és apakos megy legelől.

Beeeeee

Kecske

Volt egy kecske: mek- mek- mek,

szalmát ette meg- meg- meg.

Kedves, hálás, játékos,

teje, húsa tányéron:

mek- mek- mek.

Kíváncsi a bakkecske,

gida mondja: mek- mek- mek.

Lóg nyakában herkentyű,

csingi- lingi: csengettyű:

csing- ling- ling.

Ló

Gyí, te paci, gyí, te ló,

rajtad ülni, jujj, de jó!

Mén, a csődör, ó, de szép,

csillog rajta a sörény!

Nyi- ha- ha...

Csikó mondja: nyi-ha-ha,

ez az ő kedves dala.

Fű, zab, és a nyalósó,

a foga alá való!

Nyi- ha- ha...

Okos, erős a Ráró,

ő háza az istálló.

Lovas sportban élen jár,

húsa finom, csak ránk vár.

Nyi- ha- ha...

Szamár

Megy a csacsi, kicsi csacsi:

dalol vígan: iááá.

Mezőn legel, finom füvet:

s dalol vígan: iááá.

Megy a csacsi, kicsi csacsi,

kórót eszi: jó az nekem!

Szürke mondja lapát foggal:

ha megnövök: szamár leszek,

iááá!

Nyúl

Tapsi fülét hegyezi,

a nagy szemét szegezi.

Nagy bajuszú: musz, musz, musz,

pamacs farkú: pom- pom- pom.

Hol van a nyami- hami,

mi el tudna csábítani?

Ohó, itt egy káposzta!-

nagy fogával hámozta.

Répát evett: ropp, ropp, ropp,

ugra- bugrált: hopp, hopp, hopp!

Nézd, milyen cuki pofi,

húsa is jó, mint a csoki!

Családja a bak, s nőstény,

simítsd meg puha szőrét.

Az ám, de óvatosan,

vigyázz, mert jaj, elrohan!   

Macska

Nyau, nyau, hol vagy

inci- finci egérke?

Korog már a pocakom

elkélnél ebédre.

Nyau, nyau, jó egy

ici- pici kisveréb!

Nézd, odafent van a fán,

ki ér fel legelébb?

Miaúúúú

Kutya

Vaú, vaú, hova

lett a húsos csontom?

Úgy emlékszem ide

dugtam rontom- bontom!

Vaú, vaú, hova

lett a húsos csontom?

Hol keressem? Nem lelem,

sehol se, ha mondom!

Nézd, ott van a szomszéd

Marcipán cicája!

Megkergetem, amíg

fel nem fut a fára!

Vaú, vaú, vaú, vaú.

-

Kiskakas

Peckes király kiskakas az én vagyok,

tarka tollú, szakállas, csőrös, tarajas!

Szárnyam van, de nem repülök messzire,

hogy jobban lássak csak a kerítésfalra.

Kapirgálok, kél a hajnal: Kukurikú!

-

Kot- kot- kot- kot kotkodács, minden nap kapsz

egy tojást! Kotlok ici- pici kosárban.

A tojásból kél majd sok csibe: csip, csip,

vigyázza majd őket puha, meleg szárnyam.

Kot- kot- kot- kot kotkodács!

-

Háp- háp- háp! Kacsa vagyok, szárnyam fehér,

aranysárga volt amikor megszülettem.

Csőröm lapos és hártyás csámpás lábam,

nézd, lubickolok boldogan rendületlen!

Háp- háp- háp!

-

Hosszú nyakú gúnár vagyok: Márton,

csimpi- csámpi lábbal tityegek- totyogok.

Tollam fehér, a húsom, májam finom,

ha bosszús leszek sziszegek és gágogok.

Gá- gá- gá!

-

Fehér tollú pompás pulyka harcias,

sarkantyús kakas jujj, de mérges : rút- rút- rút.

Lógó bőre ityeg- fityeg, tollát fújja

hogyha duzzog, tojóval vitázik: dúl- fúl.

Rút- rút- rút.