Barion Pixel

Hogyan lett Jancsikából király?


Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegénylegény, akit Jancsikának hívtak.
            Egyszer hallotta, hogy a királynak elveszett a rigója. Az uralkodó kihirdette, hogy aki megtalálja, annak adja fele királyságát. Gondolta magában Jancsika, ho...

Kép forrása: pixabay.com

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegénylegény, akit Jancsikának hívtak.

            Egyszer hallotta, hogy a királynak elveszett a rigója. Az uralkodó kihirdette, hogy aki megtalálja, annak adja fele királyságát. Gondolta magában Jancsika, hogy megpróbálja visszaszerezni.

Egy nap elment a királyhoz, és mondta neki:

- Felséges királyom, életem- halálom, megpróbálom megkeresni a madarát.

- Örvendenék, ha te végre meglelnéd! – felelte örömmel a király.

- Csak kardot és paripát kérek – mondta a legény.

Kapott kardot, paripát, és útnak indult. Egyszer egy nagy erdőbe ér. Ott látja, hogy egy törpe fennakadt egy ágon. Jancsika segített lejönni neki, az pedig hálásan megköszöni neki:

- Jótett helyében jót várj!

A fiú kezébe nyomott egy láthatatlanná tévő köpenyt. A szegénylegény megköszönte, és ment tovább. Kiért egy tisztásra, és látja, hogy egy óriás bánatosan üldögél ott. Jancsika megkérdezi:

- Miért búslakodsz?

- Azért szomorkodom, mert sehol sem találom a szemüvegemet – válaszolta.

- Egyet se búsulj, segítek megtalálni! – felelte Jancsika.

Így elindultak felkutatni. Hamarosan rá is találtak. Fel volt akadva egy fára. A legény felmászott érte, és az óriás azt mondta:

- Mivel segítettél, megmondom, hol van a rigó, amit keresel.

Így folytatta:

- A sárkány rabolta el, és az aranypalotájába vitte, ott tartja fogságban. Adok neked egy hajszálat, ha megdörzsölöd: ott termek – mondta az óriás.

- Köszönöm - hálálkodott Jancsika.

Továbbindult. Több napig ment-mendegélt, egyszercsak megpillantja a sárkány várát. Felveszi a láthatatlanná tévő köpenyt, és bemegy. Megtalálja a rigót a hetedig szobában egy aranykalitkában. Felfeszíti a zárat, és kígyóbőrből készült zsákban magával viszi a madárkát.

Ám, amikor kiér és leveszi a láthatatlanná tévő köpönyegét… észreveszi a sárkány. Elkezd a 24 fejű sárkánnyal harcolni. 3 nap múlva már nagyon elfáradtak, de Jancsika összeszedte maradék erejét, és sikerült végül legyőznie. Az óriásadta hajszálat megdörzsölte, és valóban ott termett szemüveges barátja. Hazavitte őket a királyi palotájába.

A király nagyon megörült Jancsikának, és annak, hogy visszahozta a madarát. A fele királyságon túl még a lányát is feleségül adta hozzá. Nagy lakodalmat csaptak. Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé.

Az uralkodó halála után az egész királyságot megkapta, így lett belőle János király. Azóta is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Rákos Áron, amatőr író

Ezt a mesét írta: Rákos Áron amatőr író

9 éves, általános iskolás, alsó tagozatos fiú vagyok. Először óvodás koromban találtam ki szórakozásból rövid, kacagtató történeteket. Ezeket anyukám jegyezte le. Állítólag olyan gyorsan mondtam a velem történt és a fantáziám által átszínezett élményeket, hogy alig tudta írni. Szeretek erdőn-mezőn barangolni, megfigyelni a növényeket és állatokat. Szeretem a természetet, szívügyem a természetvédelem. Madárodúk...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások