Barion Pixel

Hal Béla nyári szünete 3. rész Hurrá! Kisállatok születnek!


A 3. nap reggelén Hal Béláék bepakoltak a kocsiba, és elindultak Butorföldére a mamijaihoz. Útközben nézte a tájat, és arra gondolt, hogy milyen jó lesz 1-1 napot a nagyszüleinél tölteni. Meglepődött, hogy milyen gyorsan odaértek.
Rohant is be Vera mami ki...

Kép forrása: saját rajz

A 3. nap reggelén Hal Béláék bepakoltak a kocsiba, és elindultak Butorföldére a mamijaihoz. Útközben nézte a tájat, és arra gondolt, hogy milyen jó lesz 1-1 napot a nagyszüleinél tölteni. Meglepődött, hogy milyen gyorsan odaértek.

Rohant is be Vera mami kiskonyhájába. Köszönt mamijának, Gyula papijának és nagybácsijának. Ők is nagyon örültek, hogy megérkezett Béla unokájuk.

Egyből újságolták neki, hogy megszülettek a kismalackák. Már szaladt is Bélánk megnézni őket. Éppen jókor ért oda: szopiztak a kicsinyek. Nagyon cuki látvány volt! Aztán nagybácsijával elmentek összegyűjteni a tyúktojásokat, közben megnézték a kiskacsákat is. A víz felé totyogtak anyukájuk után a kis hápik. Majd elment megfejni a kecskéket. Most látta csak, hogy kiskecskék is születtek. Azonnal rohant, hogy elújságolja papijának, mamijának: „Világra jöttek a kis „Mekkelekek”!

Ahogy tudtak, úgy igyekeztek a nagyszülők is ki az állatokhoz, hogy ők is lássák az új jövevényeket. Alig álltak ott…hangos kotkodácsolásra lettek figyelmesek, ez most a tyúkólból jött. Béla azonnal szaladt oda: pelyhes kiscsibék bújtak ki a tojásokból! A tyúkanyó megengedte, hogy egyet, egyet megsimogasson…nagyon puhák voltak.

Máris délután lett. Indultak nagybácsijával fel, a hegyre. Ott segített szőlőt metszeni. Találkoztak a szomszéd macskájával, aminek szintén születtek kicsinyei. Távolról nézte őket, mert félénkek voltak. Még meglesték a fecskéket, ahogy hordták az eleséget a kicsinyeiknek.

Este pedig kiült apával meglesni a vadakat a közeli erdőben. Kijött egy szarvasbika, őzbak és róka is. Lassan, sajnos indulni kellett haza. Fáradtan bújt be az ágyba, amit a nagybácsi adott neki kölcsön erre az egy éjszakára. Elalvás előtt ennyit gondolt magában még:

-„Vajon mi vár rám holnap a Rózsi mamiéknál?” – s ezzel elaludt.

Rákos Áron, amatőr író

Ezt a mesét írta: Rákos Áron amatőr író

9 éves, általános iskolás, alsó tagozatos fiú vagyok. Először óvodás koromban találtam ki szórakozásból rövid, kacagtató történeteket. Ezeket anyukám jegyezte le. Állítólag olyan gyorsan mondtam a velem történt és a fantáziám által átszínezett élményeket, hogy alig tudta írni. Szeretek erdőn-mezőn barangolni, megfigyelni a növényeket és állatokat. Szeretem a természetet, szívügyem a természetvédelem. Madárodúk...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások