Kávészünet

  • 2022.
    aug
  • 21
https://gabicsabi.hu
- Linka, vár a barna tinta! – kiabálta a konyhából Mamusz. Egymás közt csak barna tintaként emlegették jól bevált koffeinmentes kávéjukat.
Lenkóczi Lenke Katalin, Mamusznak csak Linka maradt, ahogy a kislánynak is Mamusz maradt a nagymamája a múló évek elle...

Kép forrása: pixabay.com

- Linka, vár a barna tinta! – kiabálta a konyhából Mamusz. Egymás közt csak barna tintaként emlegették jól bevált koffeinmentes kávéjukat.

Lenkóczi Lenke Katalin, Mamusznak csak Linka maradt, ahogy a kislánynak is Mamusz maradt a nagymamája a múló évek ellenére. Linka, kevésbé bennfenteseknek Lenke vagy Katalinka már negyedik osztályba járt, és hát nem büszkélkedhetett a legkiválóbb bizonyítvánnyal. Tulajdonképpen egészen gyenge jegyei voltak harmadik év végén, kivéve a vizuális kultúrát, érthetőbben rajzot, amiből dicséretes ötöst kapott.  Mamuszt a gyenge jegyek nem érdekelték, azt szokta mondani „Te így is az én legkedvesebb unokám vagy, akármit irkálnak is abba a fránya e-naplóba a paidagógosz-kollégák.” Linka volt az egyetlen unokája Lenke mamának, a nyugdíjas tanító néninek, így érthető volt az elfogultsága.

- Gyere már gyermekem! Kávészünetet tartunk – kiáltott unokájának Mamusz mama. Hagyomány volt náluk az, hogy a délutáni tanulást egy kis traccspartival egybekötött kávézással szakította meg nagyi és az unokája. Szigorúan koffeinmentesen kávéztak, tekintettel Mamusz vérnyomására és Linka életkorára.

- Jövök már… - csilingelte Linka, aki épp egy rajz befejezésén dolgozott a matekfüzete közepében. Elég soványka volt már ez a matekfüzet, mivel sok fontos gondolatot kellett a kislánynak papírra vetnie. Ez a mostani még a délelőtti matekórán kezdődött, amikor Alma néni, a tanítónő oly érdekfeszítően mesélt a síkidomokról, amik lehetnek konvexek és konkávok is… Különösen a konkáv szó keltette fel Linka érdeklődését. Már kezdte is rajzolni Konkávia címerét… Mire vége lett a matekórának, a birodalmi címer – közepén a kedvenc kávésbögréjével – már a királyi vár kapuja fölött díszelgett.

Otthon aztán rájött, hogy a nagy címertervezés közben nem figyelte meg, hogy mi is a lecke. Így hát a leckeírás helyett tovább rajzolta Konkávia látképét. Óvatosan kiemelte a középső lapot a füzetből és büszkén mutatta nagymamájának a legújabb alkotását. Mamusz szerette az ő munkáit nézegetni a hűtő ajtaján, miközben a konyhában sertepertélt.

- Tudod, Mamuszkám én egy új birodalmat teremtettem ma, úgy hívják, hogy Konkávia. Ez itt a birodalom központja. Itt áll Cikória királykisasszony kastélya – magyarázta a rajzát Linka, majd hosszas mesélésbe kezdett:

-  Cikória királykisasszony megörökölte Konkávia trónját az öreg Maláta királytól, aki már belefáradt a sok uralkodásba, így inkább visszavonult kertészkedni Tritikáléba, az egyik távolabbi tartományukba.  Mindenféle gabonával kísérletezett ott, hogy minél finomabb pótkávét tudjanak előállítani. Ez volt ugyanis a birodalom legfőbb kincse, ami messze földön híressé tette Konkáviát. De nemcsak csodálói voltak Cikória birodalmának, hanem irigyei is. Közülük is a legádázabb ellenség a Kaffa-birodalom volt. Uralkodója Koffein király egyre barnábbra pörkölődött mérgében, annyira rosszul viselte Konkávia sikereit. El is határozta, hogy elfoglalja Cikória trónját és véget vet a pótkávék népszerűségének. Koffein seregei élén meg is indult Konkávia ellen. A legelszántabb, legmérgesebb sötétbarna kávészemek masíroztak legelöl, aztán egyre világosabb sorok követték őket, leghátul a nyers kávészemekkel. Ők ott hátul nem is értették, hogy hová és miért vonulnak, csak hát követniük kellett érettebb társaikat.

Linka rajzán tényleg ott sorakozott egy csomó apró barnás folt, Mamusz először arra gondolt, hogy kavicsos a talaj a vár körül. Így persze érthetővé váltak számára a várfalat körülvevő kalászformák is, hiszen Linkának sokat mesélt arról, hogy mi mindenből lehet pótkávét készíteni. A várfalakat gyönyörű kék virágú növények nőtték körbe, a „Katáng-csapat tagjai”.

- És nézd, Mamuszkám, ott a várfal tetején az a kék hajú lány maga Cikória királykisasszony. Ő vezényli a konkáv sereget.

- Én Cikóriának drukkolok, abban biztos lehetsz, Linkám – jelentette ki a nagymama.

A kislány aztán lelkesen mesélte tovább a csata kimenetelét. Természetesen Konkávia győzedelmeskedett, Koffein király pedig szégyenszemre visszamenekült birodalmába. Ez persze még nem látszott a rajzon, de biztosította Linka a nagymamáját, hogy hamarosan nekilát annak a képnek is.

- Akkor most elmesélhetnéd azt is, hogy mi volt a matek házi feladatod, és hogy sikerült elkészítened.

Linka hosszasan szürcsölte a kávéját, aztán töredelmesen bevallotta, hogy fogalma sincs arról, mi a házi feladat.  

- Még szerencse, hogy Alma néni olyan megértő és segítőkész. Ha egy sms-ben megkéred, biztosan megírja, hogy mit is adott fel matekból. A rajzodat pedig fotózd le és küldd el neki engesztelésül! – javasolta Mamusz nagyi az unokájának.

A kávéjuk közben egészen kihűlt, de nem bánták, nevetve mondogatták az utolsó kortyok után a közösen fabrikált versikéjüket:

„Akár hideg, akár meleg,

a pótkávéd finom lehet.

Igyad bátran reggel, este!

Gyerekként is megteheted,

újult erőt ad majd neked.”

 

 

Gyöngyösvári Mara, amatőr meseíró

Varga Mária Gyöngyi nyugdíjas tanítónő vagyok. Hét éve kezdtem mesés történeteket írni, melyek az alsó tagozatosoknak szólnak. Negyven éven keresztül tanítottam 6-10 éves gyerekeket. A tőlük hallott sok kedves történet, az együtt átélt élmények inspirálták írásaimat. Magánkiadásban adtam ki három gyermekkönyvemet, melyek a gyerekek és az állatok barátságáról szólnak. Főszereplőik: Balambér nyuszi, Vöric cica...