Kiràndulàs az őszi erdőben

Kiràndulàs az őszi erdőben.

Kirándulás az őszi erdőben

Volt egyszer egy kislány, aki egy nagyvárosi lakótelepen élt, a kilencedik emeleten, és még soha sem járt erdőben.  Többször is látta  a tv-ben, hogy ősszel milyen csodálatos színekben pompáznak a fák,különösen az aranysárga tetszett neki.

• De tényleg ilyen arany? – kérdezte az apukáját.
• Igen, kislányom, vannak ilyen aranysárga levelek is, vörösek is, barnák is – válaszolta az apukája.
• Ha egyszer eljutok egy ilyen erdőbe, fogok pár aranylevelet, eladom őket, és veszek rajta száz Barbi babát.

A következő  vasárnap szépen sütött az október végi nap, és az apuka elvitte a kislányt a városhoz közeli erdőbe. A kislány csodálkozva figyelte a fákat, boldogan szedegette a különféle színű és formájú leveleket, nevetett és kiabált, amikor egy mókus szaladt fel a közeli fán, vagy amikor gombát talált a bokor alján. Olyan boldog volt, hogy teljesen elfeledkezett a száz Barbi babáról.

Amikor hazamentek, az apukája elővett egy hatalmas nagy könyvet, és itatóspapír közé rakták az erdőből hozott leveleket, betették a nagy könyvbe, amelyre újabb nehéz könyveket raktak.

• Így ni, most lepréseljük őket, egy hétig, kettőig itt lesznek ezek az  erdei kincsek – mondta az apuka.

A kislány kíváncsian várta, többször is  megkukucskálta a berakott leveleket, és alig várta már a napot, amikor az apukája azt mondja majd, hogy  megfelelő szárazságúak lettek.

Végre elérkezett a várva várt nap, az apuka kiszedte a leveleket az itatós papír közül, felragasztotta azokat egy fehér kartonra,  üveglapot helyezett rá, bekerezte, és felakasztotta a falra.

• Milyen csodálatos! Az én leveleim ! – örvendezett a kislány. – Erről mindig eszembe fog jutni az a mesés kirándulás az őszi erdőben. Mikor megyünk legközelebb?
• Tavasszal majd elmegyünk gyöngyvirágot szedni az erdőbe, meglátod, az is milyen csodálatos lesz.