Macska egér barátság

Macska egér barátság.

Macska egér barátság

Egy falun élő egér vagyok. Bújok ide, osonok oda. Bebújok minden kicsi lyukba. Aztán ha látom, hogy jön a macska! Na ilyenkor, mint a villám olyan gyors vagyok. Szaladok a padlásra. Mire a kövér, kényelmes nyávogó utol érne, én már az egér otthonomban jót cincogok csak rajta. A macska türelmét bizony naponta többször is próbára teszem. Aztán mikor nagy nehezen felmászik utánam a padlásra előfordul, hogy megsajnálom. Ilyenkor ugyanis, hallom a ház asszonyának szavait. Még egy ilyen pocakos macskát! Ki látott már? Szedd össze magad! Egy ilyen kis cincogi csak nem fog ki rajtad! Bizony ilyenkor megbánom, hogy időnként gúnyt űzök a macskából. Aztán még az is eszembe jut, ha ő nem lenne macska, én meg az egér, talán barátok is lehetnénk! Ilyenkor elhatározom, hogy nem bosszantom és játszadozom vele, akárhogy is szeretném. A türelmét próbára többet nem teszem. Csakhogy a fogadalmat a következő alkalomnál, már el is felejtem. És a kisördög újra előbújik belőlem. 

Szóval így élünk mi egymás mellett. Lusti a macska és én, Füli az egér. Már megszoktuk, hogy a kamra és a padlás közötti utat, napjában többször is megjárjuk. Én gyors vagyok, akárcsak a villám. Szedem a lábam ahogy csak bírom. A nyávogó meg persze jön utánam. Futni próbál, de bizony engem utol nem ér! Most, hogy mindent vastagon beborít a fehér hó, egy időre visszavonulok. Vendéget várok. Meghívtam a mezei unokatestvéremet a Tónit. Töltse nálam a telet. Neki ilyenkor a mezőn nem könnyű az élet. Sokat vacog, fagyoskodik és alig-alig talál magának kevéske élelmet. Itt majd együtt, szépen átvészeljük a telet. Hát nem mondom! Ilyenkor télen a Tónit egyáltalán nem irigylem. És sajnálom. Nem cserélnék vele helyet! Én itt a padláson télen is elvagyok vígan. Találok ennivalót van itt elég. Kettőnknek is jut belőle bőven. Csak okosnak és ügyesnek kell lennem! Azt hiszem Lustival pedig, valahogyan egyezségre kell lépnem.  A ház asszonya nem veheti észre, hogy már nem csak egy, hanem két egér is szaladgál a padláson! Valamit sürgősen ki kell találnom. Ezért aztán még a Tóni megérkezik az egérkuckómba gondolkodni visszavonulok. Hogy ott minden egéreszemet összeszedve alaposan végig gondoljam, hogy a macskával egyezségre miként is léphetek. 

Nos, hogy is van az én helyzetem a Lustival? -Hát igen. Nem tagadom néha bizony gonosz vagyok vele. De mostantól a gonoszságomat félreteszem. Barátságos és tisztelettudó leszek. Elvégre ő a nagyobb és az erősebb. Igaz én fürge vagyok. Szaladni is jól tudok, de mégis csak egy falatnyi kisegér vagyok. Be kell látnom. Ha a macska nagyon akarja. Egy mancsütés és bizony belegondolni is rossz, hogy velem mi történne. Hogy ez meg ne történjen, elő kell vennem a barátságos kedves énem! Elég nagy ez a ház és az udvar, elférünk benne egymás mellett szépen.

És a kényelmes kis otthonomban gondolkodásra adtam a fejem. Gondolkodtam-gondolkodtam. A fejemben az eszemet oda-vissza kétszer is megforgattam. Aztán egyszer csak a jó gondolat, mint egy szikra kipattant belőle. Segíteni kell Lustinak, hogy a felesleges súlyt magáról ledolgozza! A gazdasszony úgy is mindig pocakos macskának hívja. Ma megérkezik a Tóni. És ketten kidolgozzuk a fogyáshoz szükséges edzéstervet. Igaz ránk egerekre nézve, egy fürge macska nagy veszélyt jelenthet!  Bízom benne, ha segítünk neki lefogyni, ránk ez a veszély nem leselkedhet. A barátok segítik és nem bántják egymást. Megaztán eddig sem volt nagy gusztusa az egérhúsra. Hogy is lett volna? -mikor a konyhában a ház asszonyától a finomabbnál, finomabb falatokat kapja! Nem csoda, hogy ilyen nagyra nőtt a pocakja.

Szóval most, hogy a testvérem megérkezett, itt az ideje Lustival egy komoly beszélgetésnek. Így Tónival meglátogattuk a macskát. Kicsit megzavartuk, mert éppen tejfölt nyaldosott nagy serényen. -Most ne zavarjatok, -mondta mérgesen! Hangos mordulással nézett a Tónira. És kicsit rémülten ezt mondta. Hű az áldóját! Ilyen sok tejfölt ettem volna, hogy ennyire megártott? Már egy egér helyett kettőt látok, vagy tán megbolondultam? -Mondta elég morcosan. -Nem Lusti, nem bolondultál meg. Nincs más bajod, csak a falánkságod. Jól látod ketten vagyunk. Ő itt mellettem Tóni az unokatestvérem. Nálam fog lakni a télen. A mező, ahol van az otthona ilyenkor télen hideg és barátságtalan. Ezért kérlek nézd el nekünk, hogy egy ideig ketten leszünk. Mi pedig Tónival igyekezni fogunk, hogy a kedvedre tegyünk. Ha akarod, megyünk futni és mászni, húzódzkodni veled. Így rövid időn belül karcsú, csinos és főleg gyors macska lesz belőled.

Mivel Lustinak tetszett az ötlet, így közöttünk az egyezség megszületett. Másnap reggel már neki is láttunk a közös edzésnek. -Hát mit mondjak az első napok bizony nehezen mentek! De a macska elszánt volt és kitartó. A közös munkának aztán meg is lett az eredménye. Hálás volt nekünk, hogy újra csinos, karcsú és gyors macska lett belőle. Aztán úgy összebarátkoztunk, hogy már esténként a Lustival közösen aludtunk. Tónival a két mancsa közé bújtunk és bizony jókat szundítottunk!

Egyik reggel aztán váratlan dolog történt. Korán reggel a gazdasszonynak dolga akadt és gyanútlan benyitott a kamrába. Amint az ajtón belépett, hát majdnem kővé meredt! Nem akart hinni a szemének. -Ébren vagyok, vagy álmodom? Két egeret látok kényelmesen elterülve a macskámon? Alszik még mindhárom. -Ha ezt a saját szememmel nem látom, bizonyisten el sem hiszem! Azzal a kamraajtót óvatosan behúzta, hogy az alvó egereket és a macskát aludni hagyja. A szokatlan ritka látvány arra késztette, hogy a látottakat a szomszédba azonnal elmesélje.

Hát így történt, hogy a hír a faluban gyorsan körbe ért. Amióta világ a világ, ember még nem hallott és nem is látott. Ilyen furcsa, szokatlan macska egér barátságot.

Annyit még elárulok én Füli az egér. Akármilyen hihetetlen is, de így igaz. Azóta is vígan élünk Tónival itt a padláson. Lusti pedig a legjobb barátom.