Manó sztorik / Egy barátságos mese (1.)


http://mocorgohaz.hu/

A nevem Manó és azt mondják, barátságos vagyok. Barátságos szerintem az, aki szeret beszélgetni a szomszéd bácsival, az óvónénivel, a gyerekekkel a játszótéren és sokszor jókedvű. Az óvodában sok barátom van. A barát az egy ugyanolyan gyerek, mint én, csak ...

Kép forrása: edited by Canva free

A nevem Manó és azt mondják, barátságos vagyok. Barátságos szerintem az, aki szeret beszélgetni a szomszéd bácsival, az óvónénivel, a gyerekekkel a játszótéren és sokszor jókedvű. Az óvodában sok barátom van. A barát az egy ugyanolyan gyerek, mint én, csak más az anyukája és más az apukája, de ugyanazokat szereti csinálni, amiket én is. Ha a barátom játszani jön hozzánk, akkor odaadom a kedvenc autómat, hadd játsszon vele. Ha én megyek a barátomhoz játszani, akkor ő adja ide nekem a legkedvesebb játékait. Együtt rajzolunk és együtt eszünk csokis kekszet, amit a barátom nagyon szeret. Soha nem leszek rá mérges, ha megeszi az egész dobozt, mert ő a barátom és örülök neki, hogy így ízlik neki.
Egyszer volt egy vitánk, mindketten csúnyán viselkedtünk, elkezdett sírni és haza akart menni. Az anyukám szólt az anyukájának, hogy jöjjön gyorsan érte, mert nem akar már játszani velem. Mikor elment, nagyon szomorú voltam és rajzoltam neki egy szép rajzot, amit másnap az óvodában odaadtam neki. Megkértem anyukám, hogy segítsen leírni, hogy sajnálom, amit aztán rá is írtam a rajzra. Nagyon örült neki.

Az anyukám biztos, hogy barátságos. Mindig mosolyog és kellemes hangja van, olyan, amit ha meghallasz a villamoson, biztosan megfordulsz, hogy megjegyezd. Szerintem meséket kellene felolvasnia, mert az nagyon jól megy neki. Apukám is mondta neki a múltkor, amikor éppen a Mazsolát olvasta nekem. Még akkor is barátságos, amikor tizedszer szól reggel, hogy végre öltözzek már fel, mert el fogunk késni az óvodából. Vagy mikor rendet kellene tennem a szobámban, nekem pedig nincs hozzá kedvem, pedig olyankor én biztos nem lennék már barátságos magammal. Szépen rajzol, mondtam is neki, hogy olyan jó ötletei vannak. A legtöbbször megengedi, hogy belerajzoljak a rajzaiba, de a múltkor apukámnak rajzolt valamit és akkor nagyon mérges voltam rá, mert nem hagyta, pedig nagyon szerettem volna.

Az apukám nagyon barátságos. A múltkor hallottam, ahogy a szomszéd néni a lépcsőházban az új lakóknak azt mondta, hogy barátságos. Én is így gondolom, mert nagyon nehezen hozom ki a sodrából.
Apukám szokta levágni a hajam. Van egy hangos hajnyírója és azzal nagyon klassz frizurát tud nekem vágni. Ilyenkor még akkor is barátságos velem, mikor már úgy visítok, mint egy kismalac, hogy fejezze már be, de rögtön.
Mindenkinek mindent kölcsönad és nem aggódik semmin, hogy aztán elromlik, mert az apukám mindenkivel nagyon barátságos.
Sokat focizik, nagyon szereti rúgni a labdát. Ha elgáncsolják vagy fellökik, akkor is nyugodt marad és ha véletlenül ő gáncsol el valakit, akkor mindig odamegy és felsegíti a bácsikat a földről, meg megkérdezi tőlük, hogy minden rendben van-e velük.

A testvérem még nagyon kicsi, most született, kislány. Az anyukám pocakjában lakott nagyon sokáig. Nem tudom, hogy barátságos-e, de szokott már mosolyogni. Néha sokat sír és olyankor meg kell simogatni, hogy jobb kedve legyen. Anyukám sokszor ölbe veszi és akkor csak nézelődik és magyaráz.
Meg fogom mutatni neki, hogy lehet barátságos és akkor neki is sok barátja lesz, pont úgy, mint nekem. Olykor, ha bohóckodok és ugrálok neki, már hangosan kacag.
Sok játékom tetszik neki, szokott velük játszani. Néha irigy vagyok és nem akarom neki odaadni őket, de aztán mindig meggondolom magam, mert eszembe jut, hogy barátságosnak lenni jó.

A kutyánk egy nagyon barátságos kutya. Apukám mondta, hogy erről még papírja is volt.
Ha sétáltunk vele és jött egy bácsi vagy egy néni egy másik kutyával, akkor körbeszaglászta a másik kutyát és csóválta a farkát. Apukám mesélte, hogy ha egy másik kutyával találkozunk, akkor a kutya gazdáját mindig meg kell kérdezni, hogy barátságos-e a kutya és oda mehetünk-e kicsit ismerkedni a másik kutyával.
Nagyon szeretett labdázni, de a legjobban azt szerette, ha össze-vissza simogattuk. A holdat soha nem ugatta, de állítólag ahol most van, a felhőn, amin ül, ott ez a feladta.

Barátságosnak lenni nem nehéz. Ha felnövök akkor barátságos leszek mindenkivel, pont úgy, ahogy most és akkor azok az emberek is barátságosak lesznek majd másokkal, akikkel én voltam barátságos. Nem lesznek mogorva, kedvetlen, rosszkedvű emberek, hisz az egész világ mosolyogni fog.

Bubenkó Andrea, örömíró, hobbiíró, mindennapi mesélő

Bár gyerekkorom óta időről-időre mindig megtalált a mesélés - néha az írás is - valamilyen formája, az első gyermekünk születése után írtam le az első mesém a férjem unszolására. Ezt persze aztán több is követte mindenféle, - kisfiamnak illetve kislányomnak szánt - valós és kevésbé valós mesebeli karakterrel. Azzal biztos nem mondok újat, hogy a mesék illetve a történetek kitalálásában jelenleg is sokat segít...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!