Napraforgó élete

https://gabicsabi.hu
Napraforgó élete
Egyszer nem is olyan régen egy család kirándulni indult vidékre a nagyszülőkhöz! A reggeli készülődés után szépen beültek a család autójába és elindultak meglátogatni a nagyit. Elég hosszú utat kell megtenni, mire az úti céljukat elérik...

Kép forrása: mentett és saját

Napraforgó élete

Egyszer nem is olyan régen egy család kirándulni indult vidékre a nagyszülőkhöz! A reggeli készülődés után szépen beültek a család autójába és elindultak meglátogatni a nagyit. Elég hosszú utat kell megtenni, mire az úti céljukat elérik.

 A család két kislánya, akik ikrek voltak, hogy ne unatkozzanak az úton, játszani kezdtek egymással. Az idősebb kislány Kitti, a fiatalabb Liza névre hallgatott! Hat évesek voltak. Sok minden érdekelte már őket. Nézték az autóból a felhőket, próbálták kitalálni a felhők alakját. Természetesen Kitti is mást vélt látni, és Liza szintén, a felhőformákban! Ezen néha egy kicsit össze is vitatkoztak! Eközben, múlt az idő és haladtak az úti céljuk felé.

 Aztán a két kislány felkiáltott! Apa, anya nézzétek, milyen szép sárga virágok! Ahogy közelebb értek a nagy területen elhúzódó sárga virágokhoz, ekkor ismerték fel, hogy ez a sok szép sárga virág, zöld levelekkel a napraforgó! Kittinek és Lizának úgy megtetszett a szép táj és a virágok, hogy megálltak az autóval és közelről megnézték a napraforgó virágot.

 A két kislány mindjárt egy csokorra valót szeretett volna szedni az eléjük táruló növényből, de apa és anya csak egy – egy szálat engedett letörni mindkét gyermeknek! Gyertek, indulunk, szólt az apa! Majd a kocsiban elmondom, miért nem törtünk le több virágot. Miután beültek az autóba, apa mesélni kezdett.

 Tudjátok régen, amikor kezdett meghonosodni nálunk a napraforgó, tényleg csak dísznövényként használták az emberek. Ez a növény ugyanis Észak –Amerikából került hozzánk, onnan hozták az első magokat!

  Amit aztán a fölbe vetettek. A magok kibújtak a földből és ilyen szép, hasznos növény lett belőlük. Látjátok, milyen csodálatosan szép sárgára színezték a tájat?  Eleinte, mint említettem dísznövény volt, aztán kezdték az állatoknak takarmányként is használni! Még később pedig mi emberek is, kezdtük fogyasztani.

 A napraforgó magokból megfelelő gépek segítségével, sajtolással kinyert olaj, jelen van az emberek mindennapi étkezésében is! Ezen felül még margarint, kozmetikai krémeket készítenek belőle. És nem utolsó sorban, a gyógyszeriparban is használják! A két kislány úgy figyelte, hogy apa mit mesél a napraforgóról, észre sem vették, már meg is érkeztek a nagyszülőkhöz!

 Boldogan ugrottak a kocsiból és üdvözölték a nagyszülőket. A napraforgó virágot átadták a nagymamának azzal, hogy vigyázzon rá, mert ez egy hasznos, szép növény! Hoztunk volna többet is mondták a lányok, de apa és anya nem engedett többet letörni. Nagyon helyesen tették, felelte a nagymama! Most mondtátok, hogy ez egy hasznos növény!  Szép a virágja, de hamar elszárad és haszontalanná válik.

 Ami a mezőn maradt, abból pedig már tudjátok, hogy mi készül? Ugye megjegyeztétek, amit apa mesélt róla? Igen! – válaszolták egyszerre a lányok. Azt is tudjátok, hogy ha a virágtányér formájában a napsütés hatására megérnek a magok, a következő évben abból lesz az új napraforgó? -kérdezte a nagymama. Hogyan? -kérdezték a lányok. A szép egészséges, érett magokat, nagy gépekkel, ősszel belevetik a földbe és a következő nyáron újra csodálhatjuk a szép napraforgó virágot! Aztán évről, évre ismétlődik ez a tevékenység. Ezért van az, hogy minden nyáron megcsodálhatjuk ezt a szép és hasznos növényt a természetben, és egész évben fogyaszthatjuk a belőle készült élelmiszereket.

 Amíg az ember gondoskodik ennek a növénynek a termesztéséről, addig bizony a napraforgó élni fog. És mindannyiunk hasznára lesz! Remélem tetszett a NAPRAFORGÓ mese!

Keresi Magda, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Keresi Magda amatőr meseíró

Hét unokás nagymamaként közel hetvenévesen kezdtem meséket írni. Szerencsés vagyok minden unoka szerette a meséket. Szeretik a könyvet. Aztán egy közös alvásnál "talált" mesét kértek tőlem. Kénytelen voltam rögtönözni, vagyis kitalálni egy mesét. Csak a következő alkalomnál már nem emlékeztem pontosan a mese szövegére. Ráadásul ők is, ahány gyermek, mind máshogy emlékezett a "talált" mesére.. Így aztán, hogy n...