Napsugár mókuska és Lili tündér meséi - 5. fejezet: A félelemre a szeretet az orvosság

Napsugár mókuska és Lili tündér meséi - 5. fejezet: A félelemre a szeretet az orvosság.

NAPSUGÁR MÓKUSKA ÉS LILI TÜNDÉR MESÉI

5. Fejezet: A félelemre a szeretet az orvosság

Hideg, téli este van. A telihold tündöklő fénye beragyogja az erdőt, ahol Napsugár lakik.

A kis mókuska viszont nem a holdra koncentrál. Hanem arra, hogyan tudná elkerülni a holnapi fogorvos látogatást. Sajnos nagyon fáj az egyik foga, muszáj elmenni a fogorvoshoz, Róka doktor nénihez. Viszont szégyellte magát, hogy ennyire fél.

Már mindent megpróbált, hogy lebeszélje szüleit a fogorvosról: „Nem is fáj annyira. Már elmúlt. Holnap korábban kell oviba mennem, nagyon fontos játékok lesznek. Most nézem, ott van egy narancssárga felhő, biztos hogy piros hó fog esni. Abban nem lehet elindulni…”

A szülei elmagyarázták Napsugárnak, hogy róka doktor néni nem fog semmi rosszat csinálni, csak meggyógyítja.

A kis mókus viszont hajthatatlan volt. Rosszkedvűen kívánt jó éjszakát a szüleinek, és bement a szobájába. Leült az ablaka elé, és tovább gyártotta a kifogásokat hogy miért is nem jó holnapi nap az orvosi beavatkozásra. Most hogyan másszak ki ebből a pácból?! – tette fel a kérdést.

A nagy elmélkedésben csak sokára vette észre, hogy Lili tündér mellette ül az asztalkáján.

-      Figyelj rám kérlek Napsugár. Nincs olyan élőlény, aki ne félne valamitől. A félelem természetes dolog. Sőt, még az is lehet hogy megvéd. Képzeld el, ha nem félnél például semmitől. Simán leugranál egy szakadék széléről. Pedig repülni sem tudsz.

-      Te is félsz valamitől, Lili tündér?

-      Hát persze. Nekem az a félelmem, hogy nem vagyok itt mindig, amikor szükséged van rám. Próbálok mindig a közeledben maradni, hátha kellek. De igyekszem a félelmem kordában tartani. Ez azt jelenti, hogy nem fogok mindig a sarkadban lenni, csak mert félek, hogy nem vagyok ott időben Veled, amikor kell. Hanem elfogadom ezt a félelmet. Adok neki sok-sok szeretetet.

-      Szeretet a félelemnek? De én azt akarom, hogy ne is létezzen ez a félelmem – csodálkozott Napsugár.

-      Igen, tudom kis mókuskám. Viszont ezzel pont az ellenkezőjét éred el. Ha arra koncentrálsz, hogy ne legyen az életedben a fogorvostól való félelem, akkor elutasítod, és még inkább ott lesz veled, további helyzetek formájában (pl. többször kell visszamenni a fogorvoshoz rövid időn belül.)

Most akkor próbáljuk ki, hogy adjunk neki szeretetet.

Készen állsz?

-      Hááát ha szerinted ez jó lesz.. Na jó, vágjunk bele. – Vonakodva bár, de beleegyezett Napsugár.

Lili tündér szeretettel nézett a kis mókusra, és újra beszélni kezdett:

-      Kérlek, hunyd le a szemed. Vegyél egy pár jó mély lélegzetet az orrodon keresztül. Aztán a mellkasodra, a szívedre, azon belül pedig a zöld fényre koncentrálj. És kezdj el azon keresztül lélegezni. A zöld fény beborítja egész szőrös kis tested.

Most kérlek, képzeld el Róka doktor nénit, a fogorvost. Tudom, hogy nem Róka nénitől félsz. Hanem attól, hogy mit fog veled csinálni. Ezt a félelmedet képzeld el. Milyennek látod ezt a félelmet?

-      Olyan, mint egy sérült fekete pillangó.  – felelte Napsugár. -  A sarokba húzódik, nagyon csúnya szegény.

-      Szerintem menj oda gondolatban ehhez a sérült fekete pillangóhoz, és sugározd a mellkasodból felé a zöld fényed. Mondd el neki, hogy mit találsz benne szépnek. Még akár meg is ölelheted. Hidd el, hogy sok-sok szeretetre van szüksége.

Napsugár így is tett. Szíve szeretetével feltöltötte a sérült fekete pillangót  - a fogorvostól való félelmét -  és elmondta neki, hogy mindig is irigyelte a pillangókat, amiért repülni tudnak. Megölelte a pillangót, és sugárzott körülöttük és bennük a zöld fény. A kis mókus nem akart hinni a szemének: a fekete szárnyú sérült pillangóból szivárványszínű szárnyú, egészséges pillangó lett! Csodásan ragyogott, és vidáman repkedett a kis mókus körül. Megköszönte Napsugár szeretetét, és aztán huss, el is repült.

A kis mókus boldogan mosolyogva nézte végig, ahogy átváltozott, és elrepült a kis lepke.

Most újra megszólalt Lili tündér:

-      Kérlek, most nyisd ki a szemed Napsugár! Légy szíves gondolj újra a fogorvostól való félelmedre. Most mit érzel?

-      Képzeld Lili, nem félek!

-      Szívből örülök! Most nézz ki a teleholdra, ahogy ragyog az égen. Fényével és energiájával segíti az elengedő folyamatokat. Minden félelemnek, aminek most szeretetet adsz, át tud alakulni, és megkönnyebbülsz.

-      Kezdem érteni Lili, és el is kezdem gyakorolni. Most viszont lefekszem, mert korán kelünk a fogorvos miatt.

Napsugár úgy érezte alig csukta le a szemét, máris keltegette az édesanyja. A kis mókus örömmel kelt fel, reggelizett, és várta az ajtóban az anyukáját, aki el sem tudta képzelni hogy mi történt itt az éjszaka folyamán Napsugárral. Tegnap este mindenféle indokokat felhozott, hogy miért is nem jó ötlet, vagy miért nem ér rá Róka doktor nénihez menni. Most pedig jókedvűen áll az ajtóban! Ez már a mai nap egyik csodája!

Lili tündér kíséretében hamar odaértek róka doktor néni rendelőjéhez, aki a nagy réten a legöregebb fenyőnél rendelt. Megvizsgálta Napsugarat, és kiderült, hogy nő egy új fogacskája, a tejfogát pedig ki kell húzni, ami már úgyis nagyon lötyögött.. Fogta a fogóját, és megmutatta a kis mókusnak. Megengedte hogy megvizsgálja a fogót, és kedvesen beszélgetett vele. Napsugár biztonságban érezte magát. Szinte nem is érezte, amikor Róka doktor néni kihúzta a fogát! És Róka nénitől ajándékba még egy matricát is kapott!! Hogy mi volt a matricán? Egy pillangó, szivárványszínű szárnyakkal.

Napsugár alig hitt a szemének amikor meglátta a matricát. Rákacsintott Lilire, és boldogan fogta meg az édesanyja kezét. Indulhatnak is az oviba!

-      Drága kis mókuskám! Hogy lehet, hogy ma nem féltél a fogorvostól?

-      Mindjárt elmesélem Neked anyuci.

Napsugár szépen elmondott mindent az édesanyjának, amit a félelmekről és a szeretet, valamint a telihold erejéről tanult tegnap este Lilitől.