Kép forrása: Aurora
Négy évszak: Tél ura.
Elmúlt az ősz,
Ősz leány szomorú
búcsút intett minden
embernek s állatnak.
Aranybarna haján lévő
bíborvörös juharlevél
koszorúja már elhervadt,
s fényes-ezerszínű leveles
ruhája már megfakult.
Lassan közeleg
Tél ura, a
hőmérséklet fokozatosan
csökken, s útja
során mindenhol
dér keletkezik.
Sűrű hópihék alatt
kirajzolódik egy öreg
ember alakja:hófehér,
hatalmas a bundája,
hófehér a szakálla,
kesztyűje, csizmája
és szőrmekucsmája.
Immár megérkezett
a Tél ura,
meghajlással köszöni
Ősz leánynak a sok
örömet, miket ideje
alatt adott.
Keze suhintása nyomán
mindent betakar
a szikrázó porcukorfehér hó,
s hótakaró kerül
a fákra s bokroka.
Immár dideregnek
az állatok, vastag,
meleg bundát vesznek
fel, az emberek
pedig kabátkákba
burkolóznak.
Újra pattog a tűz
a kandallókban,
a szeretet melege átjárja
a kis szíveket, s közeledik
a szeretet ünnepe,
a Karácsony.
Budapest, 2020. 12. 13.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Cseh-Dálnoky Zsófia író, meseíró, költő
Cseh-Dálnoky Zsófia vagyok, Budapesten születtem, óvodapedagógus vagyok. Nagyon szeretem a mesék varázslatos világát. Szívemből szeretek írni a Családomnak, Szeretteimnek és minden kedves Olvasónak. Gyermekkoromban kezdtem el, de főleg ifjúkorom óta szeretek verseket, prózákat, majd meséket is írni.Mindig is érdeklődve olvastam a magyar- és a latin nyelvű verseket, meséket. Gimnazista koromban részt vettem a he...