Német órán Morzsi mesék 4.


http://mocorgohaz.hu/

 
Hirtelen éles csengetés némította el a zsivajt.
Aztán belépett egy kedves, aranyos néni.
   - Guten Morgen!- mondta, és a gyerekek illedelmesen válaszoltak: Guten Morgen, Frau Schieber! Morzsi elámult. Mi az. hogy „Morgen”? Talán „morogni”.Ennek meg nincs értelme....

Kép forrása: Saját kép

 

Hirtelen éles csengetés némította el a zsivajt.

Aztán belépett egy kedves, aranyos néni.

   - Guten Morgen!- mondta, és a gyerekek illedelmesen válaszoltak: Guten Morgen, Frau Schieber! Morzsi elámult. Mi az. hogy „Morgen”? Talán „morogni”.Ennek meg nincs értelme. Mert persze, hogy morogni jó, de ezt minek másnak az orrára kötni.

- Vrrrr- morgott Morzsi elégedetten, a fenti gondolatsor miatt megnyugodva. A néni felfigyelt a szokatlan hangra, és így szólt: - Gyerekek, mi ez a zaj, csak nem kutyát hozott valaki az iskolába??

Néma csend. A légy zümmögését is hallani lehetett volna, ha lett volna légy a tanteremben.

-Tanító néni, velem jött a kutyus az iskolába. Az utcán ballagott utánam, és senki se kereste.

Éhes is volt, félt is. Gondoltam, megkérdezem, velünk maradhat-e a tanítás végéig.

 - Rendben. De a folyosón kell megvárnia bennünket.  Állat nem jöhet be a tanterembe.  Fertőzésveszélyt jelenthet.

- Morzsi kiballagott a folyosóra. A sarokba ráncigálta a lépcső előtti lábtörlőt, és lekuporodott rá. Hamarosan elnyomta az álom.

Éles csengetésre ébredt. A szünetben a gyerekek minden jóval ellátták, játszottak vele.

Szellőlábakon suhant el a délelőtt.

   A kisfiú füttyentett egyet, amikor haza indult. Morzsi vidáman ugrott mellé.  Ahogy a parkban ballagtak, rugdosták a kavicsokat, hajkurászták a repülni alig tudó városi galambokat, a kisfiú egy kézzel írott plakátra lett figyelmes, ott lógott az egyik fán.

Odament, és olvasni kezdte:

„Kétségbeesve keresem Morzsit, a kiskutyámat, aki ma reggel megszökött otthonról, és elveszett. Picurka, fekete, göndör, tömött bundájú keverék kutya. Jószívű és játékos. Barátságos, ragaszkodó. Aki megtalálta, kérem, adja vissza gazdájának, a 2. osztályos Andónak, aki aggódva várja a becsületes megtaláló jelentkezését…” (Cím, aláírás)

   A kisfiú füttyentett a kutyusnak, és megindultak a közeli Dózsa György út kertes házai felé…

Jencski Erzsi, amatőr író

Ezt a mesét írta: Jencski Erzsi amatőr író

Gyermekkorom óta írok verseket, meséket. Verseim irodalmi antológiákban jelentek meg. Szívesen mesélek, pályázatokon szerepeltem meséimmel is. Nincs saját kötetem.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!