Nyuszi Muszi tojást fest

Nyuszi Muszi tojást fest.

            A Nyuszi család erdei házikójában nagy volt az izgalom. Közeledett a húsvét, és még egyetlen tojást sem festettek. Nyuszi Mama aggódva gondolt arra, hogy a gyerekek hiába várják őket, nem lesznek kész az ajándékokkal.

            A család legkisebb tagja, Nyuszi Muszi nem értette, miért ez a nagy felhajtás. Neki ez volt az első tavasza, még sosem látta a húsvéti ünnepeket. Egyik reggel arra ébredt, hogy az anyukája hangosan siránkozik:

– Jaj, jaj kiborult az összes piros festék! Most mitévő legyek?

Nyuszi Muszi kiugrott az ágyból, hogy Nyuszi Mama segítségére siessen. A kertben találta őt, egy nagy festékes doboz mellett, mely körül óriási piros tócsa éktelenkedett.

– Majd segítek összeszedni! – ajánlotta Nyuszi Muszi.

– Aranyos vagy kicsim, de ezt nem lehet megmenteni! – felelte Nyuszi Mama.

Nyuszi Papa gyors léptekkel érkezett meg a bevásárlásból.

– Mi ez a nagy ribillió? – kérdezte, aztán meglátta az elborult festékes dobozt és a kifolyt festéket.

– Ne aggódjatok, hajnalban megnéztem az összes dobozon a címkéket, és láttam, hogy ami tavaly megmaradt, az idén már nem lesz jó a tojásfestéshez! Télen lehetett volna utoljára felhasználni, akkor pedig nem volt rá szükségünk – magyarázta Nyuszi Papa.

– Most mivel festjük meg a tojásokat? – vágott közbe Nyuszi Mama.

– Akartam tovább mondani, de közbe vágtál Mama. Szóval megláttam a lejárt festékeket, úgy döntöttem, hogy mielőtt felébredtek elmegyek és hozok frisseket. Ott vannak a csomagtartóban! – mutatott a bejárathoz Nyuszi Papa.

A három nyuszi odarohant az autóhoz, és mindenki fogott egy festékes edényt. Nyuszi Papa többféle színt hozott, pirosat, sárgát, narancsot, zöldet, kéket, aranyat, de még ezüstöt is. Mikor mindet kipakolták a kertbe, Nyuszi Muszi így szólt:

– Ne félj Mama, készen leszünk, mert én is segítek tojást festeni! Hárman gyorsan haladunk, meglátod!

– Az nagyon jó lesz kicsim! Gyere, fogjunk is hozzá! – mosolygott Nyuszi Mama, és elment, hozott ki még egy ecsetet.

Az egész nyuszi család dolgozott reggeltől estig, minden nap. Korán keltek és későn feküdtek le, igyekeztek, hogy húsvétvasárnapra elkészüljenek a színes tojások. Nyuszi Muszi eleinte lassan haladt, de később, mikor gyakorlatot szerzett a tojás festésében behozta a lemaradást. A piros tojásfesték fogyott el a leghamarabb, mert abba mártották legtöbbször az ecseteket. Mikor készen lettek, minden darabra rajzoltak egy önarcképet, de volt olyan, ahová mind a hármójukat ráfestették.

Húsvétvasárnap hajnalán, mikor az első napsugarak kikukucskáltak a felhők mögül, az összes színes tojás ott állt a kert közepén, szépen, egymás mellett sorakozva.

– Hozom az autót, gyertek, pakoljuk be őket a csomagtartóba! – ajánlotta Nyuszi Papa. Berakták őket a kocsiba, majd mindhárman beültek, és amilyen gyorsan csak lehetett széthordták a színes tojásokat a házak kertjeibe, ahol a bokrok aljában elrejtették. Aztán a bérházak következtek. Itt a bejárati ajtók elé, a lábtörlőre helyezték az ajándékot. Éppen csak elvégezték a munkát, mikorra a gyerekek felébredtek. Álmosan, mezítláb indultak a kertekbe, ugyanígy nyitották az ajtókat, és mikor a szép piros, sárga, narancs, zöld, kék, arany, ezüsttojásokat meglátták, örömmel vitték be a szobáikba.

Nyuszi Mama a hazafelé vezető úton megállította az autót, kiszállt belőle és bekukucskált a kerítésen a kiskertekbe, ahol a bokrok alatt várta a festett tojás a gyerekeket. Mikor kijött a házból egy kislány vagy egy kisfiú, örömmel látta, ahogy keresgélnek, és mikor találnak, felkiáltanak:

– Apa, Anya, nézzétek, járt itt a nyuszi!

Nyuszi Muszi odakúszott az anyukája mellé. Szorosan hozzábújt, úgy mondta:

– Mama, olyan szép ünnep ez a mai! Jó látni a gyerekek boldogságát!

– Igen. De ugye tudod, hogyha te nem segítesz, akkor mára nincs készen ez a sok festett tojás! – felelte Nyuszi Mama.

            Nyuszi Muszi még akkor ott a kerítésnél elhatározta, hogy jövőre is fog tojásokat festeni, elviszi a gyerekeknek, megnézi, mikor megtalálják, és együtt örül velük húsvétvasárnap.